Ha emlékezetem nem csal, 8-9 éve Csíkszentdomokoson láttam először a Szomszédnénit. Nem az utcánkban élő hölgyet, és nem is azt a kedves asszonyt, aki mindig megkérdezi, hogy megy a sorom. Valójában ketten vannak, és hímneműek. A csíkszeredai Tóth Szabolcsról (T. Sz.) és a zilahi Bálint Ferencről (B. F.) van szó. Most jut eszembe, hogy a Produkciós Irodát kifelejtettem… az is a szomszédnénihez tartozik. És Felméri Péter? Az ő poénjait a tévében hallottam először néhány éve, nem gondoltam, hogy személyesen is megismerem.

Kétféleképpen írhatjuk le ezentúl a sporteredményeket: kettőspontot tehetünk a két szám közé vagy kötőjelet, azaz köznyelvi kifejezéssel élve „vonalkát”. Ha például az A csapat három gólt rúgott, a B pedig egyet sem, akkor azt mondjuk, hogy A három nullás győzelemmel zárta a találkozót. Számokkal: A 3:0-s vagy 3-0-s diadalt aratott, eddig hivatalosan csak a kettőspontos változat volt elfogadott. A helyzet viszont jóval bonyolultabb, mint gondolnánk. Felkerestük Bálint Zsombor marosvásárhelyi sportújságírót, aki rendszeresen szembesül ezzel a problémával. Pár éve még engem is figyelmeztetett...

Róluk valahogy keveset hallunk, végzik a munkájukat, de nem a nagy nyilvánosság előtt, legalábbis többségük... Ha hivatalos iratokat kell egyik nyelvből a másikba ültetni, rögtön hozzájuk fordulunk, és azt hisszük, hogy csak ebből áll a munkájuk. Pedig sokkal színesebb, mint gondolnánk. Ma, a fordítás nemzetközi napján egy hivatalos fordítót kerestünk fel, aki a kulisszák mögé is bevisz. A Temesváron született, jelenleg Bécsben élő Laslavic Tímea már korábban is dolgozott a Szövegkováccsal.

Ma tengeri haramiákkal foglalkozunk, sőt azt is mondhatnám, hogy barátkozunk, de egy kicsit félve használom ezt a szót, ha ők kerülnek középpontba. Aki útbaigazít, nem más, mint Nemere István író, akinek augusztusban jelent meg legújabb könyve Kalózok címmel. Nevét Magyarországon nagyon sokan, Romániában viszont elég kevesen ismerik. Mi abban bízunk, hogy még több olvasóhoz jutnak el a művei.

Pár hónapja irigy voltam, amikor vakációzni mentek a diákok. Most, hogy vége van a nyárnak és elkezdődött az új tanév, nem is tudom, mit érzek. Az írás is nehezebben megy... Annyi minden kavarog bennem... Talán még hatása alatt vagyok a tegnap délelőttnek...

Könyvet olvasni a mai világban? Figyelni a helyesírásra a Facebook-oldalon? Egyesek szerint nem túl menő tevékenységek, mások viszont mindent megtesznek azért, hogy ezen a téren is fejlődjenek. Mai vendégünk Gáspár Melinda, a marosvásárhelyi Dacia Gimnázium tanára, aki 5–8. osztályos diákokat oktat magyar nyelv és irodalomból, emellett a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa is. Sajátos oktatási stílusának már látszik az eredménye.

Egyre népszerűbbek a műkörömépítéssel foglalkozó vállalkozások, a közösségi oldalakon pedig lépten-nyomon belebotlunk olyan fotókba, amelyek szépen, ízlésesen díszített vagy épp elrontott körmöket ábrázolnak…

Kinek? Kettőnkön kívül nem látok mást a szobában… Jaj, neked? Mindjárt, csak várj, amíg elmagyarázom, miért néztem olyan bambán… A megszólítással van bajom, mivel ha kérni akarok valamit valakitől, azt mondom: – Add ide (nekem)!

Hunyadi János a világtörténelem nagy hadvezérei (Dzsingisz kán, Attila, Nagy Sándor, Bonaparte Napóleon stb.) közé tartozik. Kiváló stratégák voltak, erkölcsileg azonban mindannyiuk fölött áll. A többiek hódítóként váltak ismertté, Hunyadit azonban felszabadítóként, a keresztény világ védnökeként, megtörhetetlen hitű reménységeként tartják számon.

Autóval. Kánikulában. Egy Lola névre hallgató, kissé megzavarodott GPS-szel, ismeretlen településeken, tájakon keresztül. Családtagok, barátok nélkül, magunk mögött hagyva egy megszokott életet. Így kezdődött a temesvári kalandunk… pontosan öt éve. Csak halvány sejtelmünk volt a szórvány fogalmáról. Aztán belecsöppentünk, nyakig.