Egy diadal emlékére

Hunyadi János a világtörténelem nagy hadvezérei (Dzsingisz kán, Attila, Nagy Sándor, Bonaparte Napóleon stb.) közé tartozik. Kiváló stratégák voltak, erkölcsileg azonban mindannyiuk fölött áll. A többiek hódítóként váltak ismertté, Hunyadit azonban felszabadítóként, a keresztény világ védnökeként, megtörhetetlen hitű reménységeként tartják számon.

hunyadi.jpg

Hunyadi János (forrás: kolozsvaros.ro)

1456 nyarán II. (Hódító) Mohamed hatalmas seregével a Magyar Királyság kulcsaként emlegetett Nándorfehérvár leigázására indult. Több száz ágyút, hajító- és ostromgépet vitt magával. A várat mintegy hétezren védték a nagy törökverő sógora, Szilágyi Mihály vezetésével. Hogy a magyar felmentő seregek bejutását megakadályozza, a szultán hajózárat rendelt el. Hunyadi János felmérte a helyzetet és hadműveleteit három taktikai elemre építette.

2_1.jpg

Kilátás a várból (fényképezte: Farkas-Ráduly Sándor)

Először áttörte a dunai hajózárat, amit szinte azonnal követett a második lépés, vagyis serege egy részével a várba vonult, ahol a védők már alig bírtak ellenállni az ostromnak. A következő napokban többször is sikerült visszaverni a török támadást – állítólag még Szegeden is lehetett hallani az ágyúdörejt –, július 21-én azonban a szultán döntő rohamra adott parancsot.

3_3.jpg

 Nem korabeli ágyúk (fényképezte: Farkas-Ráduly Sándor)

A legenda szerint a hadiszerencse egy Dugovics Titusz nevű várvédőnek köszönhetően fordult meg, aki élete feláldozásával rántotta magával a mélybe a lófarkas zászló kitűzésére készülő török katonát. A hadművelet harmadik elemét tulajdonképpen engedetlenség szülte, ugyanis július 22-én Kapisztrán János, itáliai ferences barát keresztes serege Hunyadi tilalma ellenére átkelt a Száván és megtámadta a szultán táborát.

1_1.jpg

 Pillanatkép a várból (fényképezte: Farkas-Ráduly Sándor)

Védekezés közben a törökök fedezetlenül hagyták ágyúikat, Hunyadi pedig kihasználta a lehetőséget. Csapataival kitört a várból, egy lovasrohammal elfoglalta a lövegeket, majd csövüket az ellenség tábora felé irányította. II. Mohamed serege két tűz közé szorult és súlyos veszteségek elszenvedése után kénytelen volt megfutamodni.

harang1.jpg

Harang a Szeben megyei Szelindeken (fényképezte: Farkas-Ráduly Sándor)

Így született meg a keresztény világ nagy diadala, amelyre mindmáig emlékeztet a déli harangszó. Ezt még a nándorfehérvári csata előtt, 1456. június 29-én, az úgynevezett Imabullában rendelte el III. Calixtus pápa. Így szólította fel a híveket, hogy könyörögjenek Magyarországért szerte a világban.

A déli harangszó összekapcsolása a nándorfehérvári győzelem emlékével végeredményben a történelem nem gyakori önkorrekciói közé tartozik. A hagyomány a történelmi tévedést – egy általános európai keresztes hadjárat illúzióját – korrigálta azzal, hogy a déli harangszót a győzelemhez kapcsolta.” (Szűcs Jenő).

img_2245.JPG

A diadalra emlékeztetnek (fényképezte: Farkas-Ráduly Sándor)

Mindennek ellenére sokak számára a szabadság és a hősiesség felejthetetlen emlékét jelenti, egy olyan győzelemre utal, melynek óriási szerepe volt abban, hogy a török hetven évig nem vezetett nagyobb hadjáratot Magyarország ellen.

FRM

Ui. Az összeállítás Péter László nyugalmazott csíkszentdomokosi történelemtanár információi, gondolatmenete, Szűcs Jenő Miért szól délben a harang?, Hencz Péter A nándorfehérvári diadal emlékezete, Mitták Ferenc A nándorfehérvári diadal, valamint Tarján M. Tamás A nándorfehérvári diadal című írásai alapján készült.