Nemrég jöttünk rá, hogy csak kevesen tudják, mivel is foglalkozunk valójában. A Facebook-oldal és a blog lényegében csak a jéghegy csúcsa, és ahhoz, hogy Ön napról napra olvashassa a bejegyzéseket, tervezésre és összehangolt munkára van szükség. Hogy még mi van mögötte? Olvasson tovább!

1. Egy kósza ötlet volt a legelején

Képzeljen el két első unokatestvért, akik körülbelül tizennégy éve Csíkszenttamáson, egy székelykapu árnyékában arról beszélgetnek, hogy egyre siralmasabbak a plakátokra, szórólapokra kerülő szövegek, sőt a könyvek jó része is tele van hibával. És milyen jó lenne tenni valamit a helyzet javításáért. Mivel egyikük sem tudta, pontosan mihez lehetne kezdeni, nem is álmodoztak tovább.

Jóval régebbi az ismeretség

2. Kik vagyunk?

Gergely Erika körülbelül huszonöt éve korrektor a Hargita Népe című napilapnál, én pedig immár tizenkét éve dolgozom újságíróként (időközben televíziós, illetve rádiós szerkesztő és riporter is voltam). A tizenegyedik osztály befejezése után jelentkeztem a Duna Televízió nyári táborába, a pályázati szöveg javítását pedig Erikára bíztam. És ugyancsak ő korrektúrázta a tábor után megjelent cikkemet, amely bekerült a Hargita Népe Levélbontás című rovatába.

Tulajdonképpen a megjelenés napján döntöttem el, hogy újságíró szeretnék lenni, figyelmen kívül hagyva, hogy  a középiskolában könyvelés osztályba jártam…

A ritka alkalmak egyike (Fényképezte: F. R. S.)

3. Közelebb az álomhoz

Idén nyáron lesz hat éve annak, hogy jómagam kis híján munkahely nélkül maradtam. Egyik nap, nem sokkal éjfél előtt egy cikk olvasgatása közben jutott eszembe, hogy mi lenne, ha mégis kezdenénk valamit azzal a kósza ötlettel. Mivel nem akartam az unokatestvéremet olyan késői órában zavarni, alig vártam, hogy reggel elújságolhassam neki a hírt… persze, alig aludtam valamit éjszaka.

4. Vállalkozást indítottunk…

…nulla vállalkozói tapasztalattal, fejetlenül, de akkor az tűnt a legjobb ötletnek. Most már könyvet tudnék írni arról, hogy mivel jár, ha valaki kihagyja a legfontosabb lépéseket vállalkozásindítás előtt. Például a piackutatást, ami nélkül csak találgatjuk, hogy szükség van-e a szolgáltatásra vagy sem. És még nem is beszéltem az ügyfélkeresésről…

Szerettünk vele dolgozni

5. Szolgáltatunk

Az eredeti ötletre alapozva különféle kiadványok – szórólapok, önfejlesztő könyvek, verseskötetek, regények stb. – szövegét korrektúrázzuk a jelenleg érvényes helyesírási szabályok szerint. Közben nem győzzük hangsúlyozni dr. Ludányi Zsófia, az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos munkatársának szavait, miszerint „a helyesírás magas presztízsértékkel bíró ajánlás”, aminek az értelmét, gondolom, senkinek sem kell magyarázni.

Időközben megtanultam a műszaki szerkesztést (tördelést), így nyomdakésszé formálom a kijavított kéziratokat, borítótervezéssel viszont egyelőre nem foglalkozom. Emellett szövegeket írok honlapokra, blogokra, amelyek ugyancsak javítva kerülnek a megrendelőhöz.

Mindezek mellett hanganyagok vágásával is szeretnék foglalkozni, így a rádiós tapasztalatomat is kamatoztathatnám.

Verseskötettel is foglalkoztunk

6. Megszületett a Facebook-oldal és a blog

Előbbi nyögvenyelősen indult, sokáig nem is mertem közzétenni. Aztán volt egy olyan időszak az életemben, amikor semmihez sem volt kedvem, és bár tudtam, hogy jó volna írni a Facebook-oldalra, egyfolytában halogattam. Egészen 2015. március 2-ig, amikor végre új életet leheltem belé. Tíz nappal később pedig elindítottam a blogot, ahol már hosszabb írásokat közöltem. Az elmúlt években egyre több követőnk lett, akiknek minden egyes kedvelést, hozzászólást és megosztást köszönünk.

Most ez fogadja a látogatót

7. Díjat is kaptunk

2015 szeptemberében a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete MÚRE-díjjal ismerte el a munkánkat. Meglepett a hír, és már akkor tudtuk, hogy egy pillanatig sem dőlhetünk hátra, mivel egyáltalán nem fejeztük be azt, amit elkezdtünk. Amellett, hogy a díjátadó estéjén kiváló szakemberek társaságában voltunk, annak is örültünk, hogy végre találkozhatunk, ugyanis több száz kilométerre dolgozunk egymástól.

Rácz Éva MÚRE-elnök és Szűcs László MÚRE-alelnök társaságában (Fényképezte: Martinek Imre)

8. Az írott, elektronikus és az audiovizuális médiában…

Többek között cikkeink jelennek meg a Brassói Lapokban, a Temerini Újságban, de még az Udvarhelyi Híradóban és a Reggeli Újságban is lehetett találkozni a Szövegkovács nevével; sőt hetente hanganyagok is készülnek a Bukaresti Rádióba. Emellett a Nőileg magazinba, a Heti Új Szóba, illetve a www.temesvaros.ro című internetes oldalra is írok cikkeket, készítek interjúkat.

9. Videósorozat a Szövegkovács Facebook-oldalán

Bár 2010 nyarán abbahagytam a televíziózást, nem felejtettem el, hogy milyen érzés a kamera előtt állni. 2017. július 6-án, nem sokkal az ötéves születésnap előtt rögzítettük az első felvételt az Anyanyelvi villámtanácsok című rovatba, ami aznap este meg is jelent az oldalon. Eredetileg egy nappal korábban kellett volna kezdjünk, csak képtelen voltam normálisan felmondani a szöveget, így másnap kora reggel, az egyik temesvári parkban újra nekivágtam a feladatnak. És sikerült. 2018. február 25-én volt a 34. rész, ami azt jelenti, hogy immár 34 hét van a hátunk mögött. A videókkal kapcsolatos kulisszatitkokkal júliusban visszatérünk, ugyanis van belőlük néhány.

Vajon jó lesz így? (Fényképezte: F. R. S.)

10. Csapat nélkül nem működik

Első pillanattól fogva rengeteget segít a férjem, Farkas-Ráduly Sándor, akinek a fotóival gyakran lehet találkozni a Szövegkovács Facebook-oldalán és blogján, ráadásul a videókat is ketten rögzítjük.

Ugyancsak sokat köszönhetek Horváth Éva kolléganőmnek, a Népújság egyik korrektorának, de a testvérem, Ferencz Zsolt, édesapám, Ferencz Kálmán, édesanyám, Ferencz Irén, brassói kolléganőm és barátnőm, Ambrus Melinda, Magyarországon élő ismerősöm, Endes Erika, illetve a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban tanuló Lőrincz Zita nevét sem hagyhatom ki a lajstromból. Ők jól tudják, hogy miért.

Emellett vannak, akik rendszeresen visszatérnek a Facebook-oldalra, illetve a blogra, kedvelik és megosztják a bejegyzéseket, amiért ugyancsak köszönettel tartozom/tartozunk.

A kedvenc virágommal szeretném megköszönni (Fényképezte: F. R. M.)

Múlt vasárnap kutyaszorítóba kerültem, ugyanis rádöbbentem, hogy kénytelen leszek befejezni a Szövegkovács legelső kiadványát. Eddig féltem előállni az ötlettel, de most már nincs visszaút. Kiderült, hogy megnyertünk egy pályázatot a temesvári Várbástya Egyesületnél, a vállalt feladatot pedig április végéig kell teljesíteni. A részletekről egyelőre nem árulok el többet, ha kíváncsi rájuk, kövessen bennünket!

Frissítve:

1. 2018 áprilisában megjelent a Szóbuborékok – Hogyan írjuk? És hogyan ne? című könyvünk, amelyben 999 gyakran előforduló szó és kifejezés helytelen és helyes változatát sorakoztattuk fel az idén ötéves Buborékos hétfő című rovatunk alapján.

2. Néhány hónappal később a videósorozatunk egyéves születésnapjára megjelentettük az Anyanyelvi villámtanácsok – Miért nem mosogat a szivacs? című spirálfüzetet. A rövid, könnyen emészthető szövegeket képekkel illusztráltuk (néhányat a Szövegkovács fotósa, Farkas-Ráduly Sándor készített).

A két saját kiadványunk (Fényképezte: F. R. S.)

3. Ugyancsak 2018-ban csatlakozott a csapathoz Benedek-Székedy Sándor, a Nőileg magazin korrektora, aki a Jobban is lehet című rovatnak volt a szerkesztője több hónapig.

4. 2018 októberében és novemberében Gyergyószárhegyen, illetve Újvidéken volt könyvbemutató, 2019 februárjában és márciusában pedig Temesváron, valamint Marosvásárhelyen. 2020-ban újabb helyszínekre szeretnénk eljutni. 

Pillanatkép a temesvári bemutatóról (Fényképezte: F. R. S.)

5. 2019 márciusa az I. Kárpát-medencei korrektorverseny miatt is emlékezetes, ugyanis Benedek-Székedy Sándor a negyedik helyen zárt, Horváth Éva pedig hatodik lett a több mint hetven „induló” közül. A versenyt a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda szervezte a Duna Palotában.

6. Áprilisban lesz egy éve, hogy sportszerkesztőként kezdtem dolgozni a Heti Új Szó című regionális hetilapnál. Korábban a Népújságnál, az Erdélyi Magyar Televíziónál, illetve a Temesvári Rádiónál foglalkoztam a sporttal, és örömmel fogadtam az újabb kihívást. A stafétát Dudás József adta át; ő 1962-től volt a lap sportszerkesztője. 

7. Farkas-Ráduly Sándorral együtt tavaly augusztusban részt vettem a szegedi kajak-kenu világbajnokságon. Mindketten dolgoztunk: ő fotósként, én újságíróként.

Mi ketten (Fényképezte: Keresztes Péter)

8. Szeptembertől egy kissé felfordultak a dolgok, de szerencsére nem adtuk fel, most pedig újult erővel készülünk a 2020-as évre. Ma este döbbentünk rá, hogy több ötéves évforduló is lesz idén, a részleteket azonban csak később áruljuk el. Izgalmas év lesz!

Farkas-Ráduly Melánia