Kétféleképpen írhatjuk le ezentúl a sporteredményeket: kettőspontot tehetünk a két szám közé vagy kötőjelet, azaz köznyelvi kifejezéssel élve „vonalkát”. Ha például az A csapat három gólt rúgott, a B pedig egyet sem, akkor azt mondjuk, hogy A három nullás győzelemmel zárta a találkozót. Számokkal: A 3:0-s vagy 3-0-s diadalt aratott, eddig hivatalosan csak a kettőspontos változat volt elfogadott. A helyzet viszont jóval bonyolultabb, mint gondolnánk. Felkerestük Bálint Zsombor marosvásárhelyi sportújságírót, aki rendszeresen szembesül ezzel a problémával. Pár éve még engem is figyelmeztetett...

– Az eredményeket betűkkel és számokkal is lehet írni, melyik javasolt?

– A betűvel való kiírást csakis szövegkörnyezetbe helyezve tudom elképzelni, ott szerintem eddig is rendben volt, az eredmények felsorolásánál azonban maradjunk a számjegyeknél. Számomra egy olyan szempont játszott szerepet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia nem tudott figyelembe venni (ott nyelvészek vannak, és nem biztos, hogy ismerik a sportszabályokat). Éspedig: a labdarúgás őskorában az azonos pontszámmal rendelkező csapatokat gólarány szerint rangsorolták, azaz a rúgott gólok számát elosztották a kapott gólok számával, s az került előbbre, amelynél ez az arány nagyobb volt. Innen a máig – tévesen – használt gólarány kifejezés.

Bálint Zsombor sportújságíró (forrás: a Facebook-oldala)

Később módosítottak a szabályon, és kivonással állapítják meg, hogy melyik csapat áll jobban: a kapott gólokat kivonják a rúgott gólok számából. Ez a gólkülönbség (így a helyes). Természetszerűleg az előbbi jelölése kettősponttal volt (3:0), utóbbinál csak idővel kezdték mínuszjellel jelezni, hogy már nem osztásról van szó. Sajnos a két különböző jelölés jelentősége elmosódott az idők folyamán, inkább megszokás kérdése lett, hogy ki miként jelöli, illetve, hogy gólarányt vagy gólkülönbséget mond-e.

– Mi a helyzet a többi sportágnál?

– Azoknál is hasonló módon jártak el: először arányt, aztán különbséget számoltak. Kosárlabdában például csak egy éve vezették be a pontkülönbséges számolást a korábbi osztás helyett. Röplabdában mind a mai napig osztással számolnak. Ezért én ma csak a röplabdaeredményeknél használom a kettőspontot, a többinél a mínusz (vagy ha a úgy tetszik, kötő-) jel dukál.

...ez itt a kérdés...

– Sajnos a sporthírek esetében nem csak az eredmények helyesírásával van gond...

– Tisztelem az MTA nyelvészeineka munkáját, de elkelne egy sportszakértő is. S most nemcsak az eredmények jelzésére, hanem a bajnokságok megnevezésére is gondolok, ott nagyobb a zűrzavar és sok a logikátlanság. Volt egy kérdése valakinek az MTA-hoz, hogy miként kell írni az NB I-et? Ponttal (NB I.) avagy pont nélkül (NB I)? A válasz az volt, hogy ponttal, ugyanis ez osztályozást, azaz sorszámot jelent. A köznyelvben azonban soha nem fogod azt mondani, hogy NB első. Mindig NB egynek fogod mondani. Ez logikátlanság. És például az sincs megnyugtatóan letisztázva, hogy A-osztály avagy A osztály, A-csoport avagy A csoport...

A kérdés tehát nyitott, még sok mindent kellene tisztázni. Ha bármilyen észrevételük, megjegyzésük van, írják meg hozzászólásban. Számít a véleményük/véleményetek!

FRM