Még mindig barátkozom az új helyesírási szabályzattal. Néhány szempontból engedékenyebb, mint korábban, más esetekben viszont komolyan elgondolkodom azon, hogy miért is kellett egy-egy előírást megváltoztatni. Most nem kötekedni akarok, inkább felvázolom a választási lehetőségeket ábécésorrendben. Mivel kimerítő lenne egyszerre elolvasni az egészet, a folytatással a következő két hétben jelentkezünk.
Egy táncesten figyeltem fel rá, talán őt láttam először argentin tangót táncolni, pár hónappal később már rádiós interjút készítettem vele. A csíkszeredai születésű, jelenleg Temesváron élő Péter Ildikó divattervezőként dolgozik, de táncosként is sikeres. Az elmúlt években folyamatosan fejlesztette magát, fesztiválokra jár, az általa tervezett ruhákat egyre több hölgy viseli. Ma őt látjuk vendégül…
Tudja, hogy idén február 7-től 14-ig zajlik a házasság hete, amelyet közel két évtizede, Angliában kezdeményeztek? Legfőbb célja, hogy Valentin-nap (Bálint-nap) környékén minden évben egy héten keresztül a házasságra és a család fontosságára terelje a figyelmet. Ma már négy kontinens huszonegy országában ünneplik. De miért is foglalkozunk mi ezzel? Egyrészt azért, mert hisszük azt, hogy a házasság egy felelősségteljes, biztonságos és meghitt közösséget jelent, másrészt pedig jó alkalom a dátumok helyesírásának tisztázására.
Volt már Krassó-Szörény megyében? Találkozott valaha ott élő magyarokkal? Ha még nem, elsősorban Önnek szól az alábbi interjú, remélhetőleg kedvet kap hozzá, hogy ellátogasson arra a vidékre, amely sokakat lenyűgözött. Amennyiben valamelyik vagy mindkét kérdésre igen a válasz, akkor is folytassa az olvasást… nem fogja megbánni. Mai vendégünk Kovács Ágnes, aki múlt év szeptemberében érkezett Resicabányára a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként.
Hányszor kelünk fel morcosan, elégedetlenkedve, szinte nincs is kedvünk tükörbe nézni… Már megint munkába kell menni… Valószínűleg ismét bosszantani fog a főnök vagy valamelyik kolléga… Még a tegnap estén jár az eszünk: ki tudja hányadszor vesztünk össze a férjünkkel, feleségünkkel, barátunkkal, barátnőnkkel… Képtelenség őt megérteni…
Ma születésnapost köszönthetünk a blogon. Csifó János nyugalmazott rádióriporter neve sokak számára ismert, de valószínűleg csak kevesen tudják, hogy valójában nem január 31-én született. Ismeretségünk mindössze hároméves, 2013-ban a Megy a magnó… című könyvét kovácsoltuk. Személyesen csak a bemutatón találkoztunk, addig az internet és a telefon oldotta meg a kommunikációs problémákat. Mivel akkor megkért, hogy tegezzem, most is ezt teszem.
Ezúttal a nőt és a férfit állítom középpontba. Megvizsgálom őket nagyítóval, mivel nemcsak a mindennapi életben, hanem a helyesírásban is sok bonyodalmat okoz(hat)nak. Nemrég hívták fel a figyelmem arra, hogy helytelen az egyik tévéműsor címe: Férfiszemmel helyett Férfi szemmel szerepel a képernyőn. Vagyis különírták a két szót.
Néhány napja örömmel olvastam, hogy rangos elismerést kapott kedves verseci ismerősöm, Krizbai Hajnalka. Több évtizedes munkája során sokat tett a szórványban élő magyarság megmaradásáért, a közösség fejlődéséért és a kulturális értékek gyarapodásáért. Tavaly nyáron a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete által szervezett riporttábor résztvevőjeként kerültem Versecre, ahol Martinek Imre kollégám mutatott be a nyugalmazott tanítónőnek. Beszélgetésünk mai napig emlékezetes maradt. Ma őt látjuk vendégül.
Szereti a műkorcsolyát vagy a jégtáncot? Esetleg mindkettőt? Ha igen, akkor melegítsen be, mert január 25-től Európa legjobbjai lépnek jégre Pozsonyban a felnőtt versenyzőknek kiírt kontinensviadalon. Most viszont nem esélyeket fogok latolgatni, hanem megnézem, hányadán is állunk a különféle szakkifejezésekkel. Ráadásként két másik sport, a kézilabda és a vízilabda világába is belesünk.
Költő, újságíró, műfordító – olvasható az egyik internetes oldalon a nagyváradi születésű, jelenleg is ott élő Szűcs Lászlóról, munkásságát azonban nem lehet három szóba belesűríteni… Épp ezért döntöttünk úgy, hogy vendégül látjuk a Szövegkovácson, meséljen ő arról, hogyan lett újságíró, miért költözött ki a rendszerváltás idején Magyarországra, majd miért tért haza. Emellett legújabb könyvéről és irodalmi tevékenységéről is beszél…
