Látott-e már kiadványban o betűt a nullás helyett? Vagy olyat, hogy törtvonallal helyettesítették a zárójelet? Esetleg x betűvel a szorzójelet? Ha igen, akkor valószínűleg olyan szöveget olvasott, amelyben kényszerből vagy tudatlanságból más karakterekkel pótolták a különféle írásjeleket. A leggyakoribb hibákat pontokba szedtük, a problémákra pedig megoldást kínálunk.

Színművésznő, vállalkozó, rendezvényszervező, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, nem utolsósorban édesanya és nagymama. Mai vendégünk Szász Enikő, akivel számos általa szervezett rendezvényen, könyvbemutatón találkoztam az elmúlt években, sőt, a Prah című előadásban nyújtott alakítása is felejthetetlen marad számomra. A Hargita megyei Szentábrahám községhez tartozó Gagyon született 1953. december 8-án. Az interjúnál a tegeződést választottuk.

Nehezen jönnek a szavak. Szinte ki kell préselnem magamból. Pedig tegnapelőtt megfogadtam, hogy ezentúl optimistább leszek és kétszeresen fogok örülni a jó dolgoknak. De közben rájöttem, az is nagy haladás, ha egyáltalán észreveszem azokat.

Mintha sok-sok éve ismerném, pedig csak 2012-ben beszéltem vele először. A pécsi születésű Riszt Orsolya neve manapság főként azoknak cseng ismerősen, akik szorongásaiktól, félelmeiktől, a múlt fájó emlékeitől szeretnének megszabadulni. Ő szívesen segít bárkinek, aki hozzá fordul. Vele készült a 2015-ös év utolsó interjúja. Sokat tanulhatunk belőle.

Ma a Szövegkovács is ünnepel. Ezúttal egy Temesváron élő lelkészházaspárt látunk vendégül… A temesvári Pap Kovács Ibolya és a brassói Kovács Zsombor a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben ismerkedtek meg egymással, majd mindketten a Béga-parti városba kerültek. Ibolya református lelkészként, Zsombor pedig evangélikus lelkészként dolgozik. Három gyerekük van, akikkel példás családi életet élnek. A velük készült interjú számunkra is tanulságos volt.

Novemberben még hagyományos román termékként akarták bejegyeztetni, december elején viszont hungarikummá nyilvánították. Bizonyára már rájött, hogy a közkedvelt kürtőskalácsról van szó, amely a székely és a magyar hagyomány része. Mi nem szállunk be a vitába, sőt ezúttal kritizálni sem nagyon szeretnénk. Helyesírás szempontjából követendő példát hoztunk, mégpedig a temesvári karácsonyi vásárból, ahol a korondi Szekeres Lajos-féle kürtőskalácsot ízlelgettük.

Emberi… Ez az első szó, ami beugrik, ha meghallom a sepsiszentgyörgyi születésű Vízi Imre nevét… Három éve figyeltem fel rá, amikor egészen a második helyig menetelt a Vocea României (a Voice romániai megfelelője) című tehetségkutató műsorban. Nem néztem végig a teljes évadot, az elődöntőben és a döntőben viszont neki szurkoltam. Azóta kétszer találkoztam vele és teljesen meggyőzött. Olyannyira, hogy most a Szövegkovács vendégeként válaszolt a kérdésekre.  

Nagyszakállú, advent, karácsony… Mindegyik szó mögött szinte röpködnek a gondolatok… Jó lenne egy kicsit lazítani… de addig nem, amíg ki nem írom magamból. Mit is? Például azt, hogy lenne helyes a Mikulás várás/járás/futás vagy a Mikulás napi ünnepség. Itt helytelenül írtam. Mint ahogy a Karácsony sem jó így… És a b. ú. é. k. is hibás… Ideje pontokba szedni…

Mivel foglalkozik egy kultúrdiplomata? Tulajdonképpen kiket céloz meg a Bukaresti Magyar Intézet? Miért szervez rendezvényeket más településeken? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol mai vendégünk, Kósa András László, a Bukaresti Magyar Intézet igazgatója, aki már diákkora óta számos rendezvényen tevékenykedett a kulisszák mögött. András Marosvásárhelyen született, három éve viszont a román fővárosba szólította a munkája.

Lehet, hogy a közelgő ünnepek teszik, de ma nem akarok helyesírásról beszélni. Takarítok… Nem is annyira a lakásban, hanem saját magamban. Megszabadulok a fölösleges terhektől. Cipeltem eleget, szinte édesgettem őket, legalább volt amiről panaszkodni. De minek? Hogy utána még jobban fájjon? Minden egyes alkalommal újra meg újra feltépjem a sebeket? Elég volt…