„Ajándékozza meg munkatársait ezzel a könyvel.” Vajon tényleg így akart fogalmazni a szerző? Amúgy nem ez az első eset, hogy egy-egy betű „elfogyasztása” teljesen megváltoztatja a szó értelmét, és ezáltal a mondatét is. Akár arra is foghatnánk, hogy az illető két v betű helyett csak egyet nyomott le a billentyűzeten, de mivel egyre jobban elharapódzó problémáról van szó, nem lehet szemet hunyni fölötte.

Bizonyára Ön is azt hiszi, hogy a nyelvműveléssel foglalkozó szakemberek kívülről fújják a helyesírási szabályzatot, és ha bárki bármilyen kérdést tesz fel nekik, kapásból tudják a választ. Most ezt a tévhitet szeretném eloszlatni, mivel egyikük sem gép, és nemegyszer nekik is segítségre van szükségük. Még azoknak is, akik huszonvalahány éve dolgoznak a szakmában.

Éppen elég nehéz feladat egy vállalkozást működtetni anélkül is, hogy a tulajdonos a cégtáblára vagy a bejárati ajtóra kerülő szövegek helyességén rágódna. Mégsem feledkezhet meg teljesen azokról, akik a helyesírási hibák alapján ítélnek meg egy vállalkozást.

Ők úgy vélik, hogyha egy cég nem törődik az arculatával, az ügyfeleket sem fogja komolyan venni, sőt a szolgáltatások, termékek minőségét is megkérdőjelezik emiatt. Mégis milyen hibák riaszthatják el az esetleges vásárlót? Most erre adunk választ, és természetesen a megoldási javaslatok sem maradnak el.

Önt mennyire hódították meg az idegen eredetű, magyarosított szavak? Például a kacifej, a szelfi, a lájkol, a fészbuk, az okostelefon, vagy akár az ímél? Melyiket és milyen gyakran használja? Nem titok, hogy az elmúlt években rengetegen próbáltak küzdeni ellenük, több-kevesebb sikerrel.

Csak olvasson tovább, és elárulom, hogy a már említett kifejezések közül melyek kerültek be A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásába, kétségtelenül meg fog lepődni.

Nem titok, hogy a közösségi oldalakon megosztott nyereményjátékok szövegei tele vannak hibákkal. Rendszerint helytelen a cím, a dátum, sőt maga a cselekvésre buzdító felhívás is. Mit lehet tenni ilyenkor? Az első és a legfontosabb: közzététel előtt legalább egyszer ellenőrizni kell a leírtakat.  

Egy sorozat, amitől gyomoridegem volt az elején, hisz addig csak a nevem adtam a Szövegkovács Facebook-bejegyzéseihez, 2017. július 6-tól viszont már az arcom és a hangom is.

Az izgalmamat még az sem enyhítette, hogy korábban televízióztam és rádióztam, tehát elvileg nem kellett volna kényelmetlenül érezzem magam a kamera előtt. Néha mégis remegett a lábam, elcsuklott a hangom vagy éppen belegabalyodtam a szövegbe, de nem adtam… vagyis nem adtuk fel.

Harmónizál vagy harmonizál? Szerencsejátékfogadás, szerencsejáték-fogadás, esetleg szerencsejáték fogadás? Lemegyek az edzőterembe és elmegyek az edzőterembe… Mi a különbség a kettő között? Mi köze van a presszókávénak Temesvárhoz? Mit jelent a belevaló és mi van a bele való mögött? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kap az öt legjobb márciusi bejegyzés összefoglalójából.

Vajon tényleg ezek voltak a legjobb bejegyzések februárban a Szövegkovács Facebook-oldalán? És mi befolyásolja egy-egy írás sikerét? Többek között az, hogy hányan kattintanak rá, de a kedvelések és a megosztások is rengeteget számítanak. Nem elég egy nekünk jónak tűnő témát kitalálni, fel is kell kelteni az olvasó figyelmét. A legjobb hétfői, keddi, szerdai, csütörtöki és pénteki bejegyzések rangsorát ezúttal is az elérések és a kattintások százalékos arányának függvényében állítottuk össze. 

Orosz Annabella grafikus, illusztrátor. 1983-ban született Gyergyószentmiklóson, középiskolai tanulmányait a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban végezte, majd Kolozsváron tanult tovább a Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem grafika szakán. Az egyetem elvégzése után Bukarestben először szabadúszóként, majd egy reklámcég grafikusaként dolgozott a fővárosban, később pedig Moszkvában. Gyerekkorában az anatómiakönyvbe rajzolt előszeretettel. Hogy végül miért nem az orvosi pályát választotta, hogy hogyan találkozik az illusztrátor a költővel a versekben, hogy miért választja ma már gyakrabban a digitális rajztáblát, mint a lapot, valamint hogy mi az, ami a szabadúszás felé vonzza, kiderül az Irodalmi találkozó legújabb részéből. 

A sepsiszentgyörgyi születésű, jelenleg Árkoson élő Gedő Szende lényegében már kisgyerekként eldöntötte, hogy mivel szeretne felnőttkorában foglalkozni. Mindennapi munkája színes, illatos, kreatív, és szinte el sem tudná nélküle képzelni az életét. Jelenleg ő az Árkosi mézeskalács nevű családi vállalkozás egyik tagja. Felkérésünkre a kezdetekről is lelkesen mesélt a Vállalkozói históriák legújabb részében.