A legnagyobb kihívás a Facebook-bejegyzések összeállításában: olyan tartalmat írni, ami nemcsak nekünk, hanem az olvasóknak is tetszik. Emiatt kereken egy hónapig figyeltük a statisztikákat, mivel tudni akartuk, hogy milyen témára fogékonyak az oldal kedvelői, és nemegyszer minket is megleptek az eredmények.
Sok helyen költőként, íróként emlegetik, de húszévnyi újságírói munka is van a háta mögött. Az 1944-ben, Nagyszalontán született, József Attila-díjas Kenéz Ferenc 1989 márciusa óta Budapesten él, és bár megfordult a fejében a hazaköltözés, végül lemondott róla. Az okokról, gyerekkori álmairól, költői, újságírói munkásságáról kérdeztük az Irodalmi találkozó legújabb részében.
Ön is hallott a tragumúrákról? Akár ez is lehetett volna az év szava Romániában, miután 2017. december 31-én a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a város magyar lakosságát is köszöntötte a hivatalos Facebook-oldalán… egy minden bizonnyal Google Translate-tel fordított szöveggel.
Kíváncsi a Szövegkovács tíz legkedveltebb blogbejegyzésére? Tegnapig még én sem tudtam, hogy melyek azok, de miután összesítettem az eddig megjelent 156 írást, meglepő eredményt kaptam. A tíz legkedveltebb bejegyzés listája pedig nem egyezik meg a tíz legolvasottabb cikk lajstromával. A statisztika a 2015. március 12. és a 2018. január 4. közötti időszakra vonatkozik, a címek alatt pedig az eredeti bevezető olvasható. Kezdődjön a visszaszámlálás!
Elgondolkodott valaha azon, hogy kik lehetnek a jól ismert hangok mögött? Hogy néznek ki, mit gondolnak a szakmájukról, egyáltalán el tudnák-e képzelni az életüket nélküle? A magyar rádiózás napja a legjobb alkalom arra, hogy betekintsen egy olyan világba, amelyről eddig talán nagyon keveset tudott. Ezúttal temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi, bukaresti, budapesti, újvidéki, szabadkai, ungvári és pozsonyi kollégákat kerestünk fel, a történeteiket pedig ábécésorrendben közöljük.
Sokatmondó kép (freeimages.com)
„Összefognak zavarodni.” „Megtudja csinálni.” Vajon így kell írni ezeket a mondatokat? Vagy rábízhatjuk magunkat a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző (sokak szerint csak elgépelés-ellenőrző) programjára, amely zöld hullámos vonallal jelzi, hogy valami sántít velük kapcsolatban? Bár sok esetben tévútra terel, ezúttal hihetünk neki. Mielőtt belebonyolódnánk a miértek megválaszolásába, következzen néhány hasonló, szintén hibás példamondat.
Egy dologért már az elején kezeskedem: a bejegyzés elolvasása után más szemmel fogja nézni a számtant, még akkor is, ha diákkorában rémálmai voltak miatta. Ehhez viszont meg kell ismernie Dugonics András piarista szerzetest, írót, egyetemi tanárt, aki először szólaltatta meg magyarul a matematika tudományát. Sőt ő volt a nyelvújítás egyik úttörője és az első valódi magyar regény szerzője.
Dugonics András (www.szepi.hu)
Ha mégsem használja, akkor előre is elnézését kérem a bátor kijelentésért. Néhány megnevezés A magyar értelmező kéziszótárba is bekerült, egyet-kettőt viszont nem találtam meg ott, mivel csak bizonyos tájegységekre jellemző. Őszintén bevallom: kimondottan élveztem a kutatást, sőt új dolgokat is megtudtam általa. Most pedig kezdődjön a márkás kalandozás!
Mit nyer abból, ha az üzenet mellett a tálalásra is figyel? Egyáltalán érdemes-e vesződni az ékezetekkel, írásjelekkel, vagy elég csak bedobálni a szöveget az arra kijelölt helyre? Ha az igényesebbek közé tartozik, valószínűleg megszívleli az alábbi lista mindegyik pontját, sőt az is lehet, hogy néhányat már használ is közülük.
Már az elején jelzem: szerintem. Lehet, hogy Önt nem zavarják a listában szereplő szavak, nekem viszont még most is nehezemre esik leírni őket. Még akkor is, ha észszerűnek – hol van már az ésszerű? – tűnik a magyarázat. Kíváncsi arra, hogy milyen szavakkal, kifejezésekkel barátkoztam meg nehezen az elmúlt két évben? Ha igen, akkor mindenképp olvasson tovább.
