Amit a matematikatanárok sosem említettek: hogyan lett a kerékből kör?

Egy dologért már az elején kezeskedem: a bejegyzés elolvasása után más szemmel fogja nézni a számtant, még akkor is, ha diákkorában rémálmai voltak miatta. Ehhez viszont meg kell ismernie Dugonics András piarista szerzetest, írót, egyetemi tanárt, aki először szólaltatta meg magyarul a matematika tudományát. Sőt ő volt a nyelvújítás egyik úttörője és az első valódi magyar regény szerzője.

dugonics_andras.png

Dugonics András (www.szepi.hu)

Haláláig ragaszkodott szülővárosához

Dugonics András számára Szeged volt a világ közepe, ott született 1740. október 17-én és ott is hunyt el 1818. július 25-én; természetesen e két időpont között számos helyen megfordult. Például Nagykárolyban bölcseletet tanult, misepappá szentelése után pedig költészetet és szónoklattant oktatott Medgyesen.

szeged_legi.jpg

Szeged madártávlatból (www.pharm.u-szeged.hu)

Ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek le a Tisza-parti városban. A szegedi nyelvet tartotta a legszebbnek, világéletében szögedi tájszólásban beszélt, ami a tudományos munkáira is hatással volt. Szülővárosában 1876-ban állítottak szobrot a tiszteletére, amely ma a Dugonics téren található. Emellett a helyi Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium is az ő nevét viseli.

eletterunk_03.jpg

Tanintézményt is elneveztek Dugonicsról (www.szepi.hu)

Egyébként még ma is több tízezer szegedi vagy a város környékén élő lakos őrzi beszédében az ö-zést. Közülük sokan így társalognak a családban, de amikor kilépnek az utcára, sajátos nyelvjárásukat az otthonukban hagyják.

A magyar nyelvújító mozgalom egyik úttörője

Nem értett egyet, sőt szembe is szállt a kalapos királyként is emlegetett II. József 1784-ben kihirdetett nyelvi rendeletével, miszerint a latin helyett a német lett a hivatalos nyelv Magyarországon. A jelenségről Horányi Gábor is írt A magyar tudósok kalandjai című könyvében.

jozsef.jpg

A kalapos király (mult-kor.hu)

„A rendelet értelmében a főkormányszékek azonnal kötelesek voltak bevezetni a német nyelvű ügyintézést, a vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak pedig három éven belül kellett teljesen áttérnie a német nyelvre. Az iskolai oktatásban és a papnevelésben főtárgy lett a német, hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek föl, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg németül, elbocsátották.”

nagyszombat.jpg

A mai ELTE elődje, a nagyszombati egyetem (mek.oszk.hu)

A rendelet miatt sok szülő nem engedte német iskolába a gyermekét, Dugonics pedig nem volt hajlandó német nyelven oktatni; előbb a nagyszombati egyetem matematika tanszékén, majd az intézmény Budára való költöztetésekor a fővárosban tanított. „Ropogott a német szó, hozzá nem szokhattak” – jegyezte fel akkoriban. Az idegen szavak nagy ellensége, az új szavak, magyaros mondások, szokatlan jelzők, eredeti hasonlatok kedvelője volt.

Az első magyar matematika-tankönyv szerzője

Az 1784-ben megjelent A tudákosságnak két könyvök (egyikben az algebrával, a másikban a geometriával foglalkozott) című kiadvánnyal lényegében a külföldi egyetemek bírálatára reagált, ugyanis annak idején az a hír járta, hogy a magyar nyelv alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem alkalmas.

tudakossagnak_1.jpg

A mai matematika-tankönyvek elődje (www.szepi.hu)

Munkájával megcáfolta a lekezelő állításokat, mivel olyan szavakat alkotott, amelyeket a mai napig használnak a matematikai szaknyelvben. Nélküle nem létezne például a kör szavunk, ráadásul az egyenlet, a gömb, a gyök, a hasáb, a háromszög, a henger, a köb, a sugár stb. szavakat is neki köszönhetjük. A kört egyébként a körék szóból (nem szögedi nyelvjárásban kerék) rövidítette le, ha nem így történik, akkor most valószínűleg a ker szót használnánk helyette. Különben a somma szón kívül egyetlen idegen szót sem használt; a somma mint tudjuk összeget jelent.

nadine-shaabana-161337.jpg

Magyarul akár ker is lehetett volna (Nadine Shaabana, unsplash.com)

A tudákosságnak két könyvök, valamint az 1798-ban megjelent A tudákosságnak harmadik és negyedik könyve című műveivel ő rakta le a magyar tankönyvírás alapjait.

Ő írta az első valódi magyar regényt

Bár az Etelka című művét nagyon kevesen ismerik manapság, 1788-as megjelenése abban a korban jelentős irodalmi sikernek számított, még úgy is, hogy a finomabb ízlésű kritikusai szerint a szereplői „szinte zsírosan népies” nyelven beszélnek, életkortól, nemtől és rangtól függetlenül. Az első kiadás ezer példányát egy év alatt megvásárolták, ami az akkori viszonyok között nem mindennapi eredménynek számított.

etelka.jpg

Ön is elolvasná? (www.szepi.hu)

A regény cselekménye a honfoglalás korában játszódik, fő- és címszereplője pedig Etelka, „egy igen ritka magyar kis-asszony”, aki Dugonics szerint a nő eszményképe. Különben a címszereplő neve is ebben a regényben született, miután a szerző átalakította az ősi hun Etele férfinevet.

Sokan úgy vélik, hogy az Etelka II. József németesítő politikája ellen íródott, bár a későbbi kutatások azt állítják, hogy szó sincs erről. Ennek ellenére a cenzúra csak az 1786-os befejezése után két évvel engedte nyomdába.

barabas_portrait_of_etelka_szapary_1838-42.jpg

Az Etelka név is népszerű lett: a képen Szapáry Etelka, Andrássy Károly gróf felesége látható (https://commons.wikimedia.org)

Maga a regény az esztétikai hiányosságok ellenére nagy hatással volt a korára, és irodalomtörténeti szempontból is meghatározó.  

Erkel Ferencre is hatással volt

Dugonicsot drámaíróként is ismerték, négy drámája Jeles történetek gyűjtőcímmel jelent meg Pesten 1794-ben. A Bátori Mária, az Etelka Karjelben, a Toldi Miklós és a Kun László című szomorújátékokról van szó, amelyek a vándorszínészek kedvenc előadásai lettek.

erkel-ferenc-hunyadi-laszlo-opera-original-16942.jpg

Erkel Ferenc (www.jegy.hu)

A zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester Erkel Ferenc a Bátori Mária című dráma alapján írta első operáját, amely ugyanazt a címet kapta. Az 1840. augusztus 8-i, magyar nyelvű, magyar színészekkel és énekesekkel játszott ősbemutatónak hatalmas sikere volt, az 1837 óta működő Pesti Magyar Színház mellesleg ezután vette fel hivatalosan a Nemzeti Színház nevet.

batoriszinlap18400808.jpg

A bemutató plakátja (erkel.oszk.hu)

Dugonics nevéhez egyébként az említetteken kívül több regény és drámai alkotás is fűződik, ezenfelül irodalomtörténeti és történetírói munkái is ismertek. Az sem mellékes, hogy negyven évig dolgozott a közmondásgyűjteményén, de legmaradandóbb munkájának megjelenését már nem érte meg. Az 1820-ban kiadott Magyar Példabeszédek és Jeles Mondások anyaga 10.182 közmondást, szólást tartalmaz.

magyar_pelda_1.jpg

Halála után két évvel jelent meg (www.szepi.hu)

Móra Ferenc így írt Dugonicsról: „Megérdemli ez a Dugonics, hogy jó szívvel legyen hozzá a szegedi ember. Először azért, mert Juhász Gyula előtt ő volt az egyetlen nagy magyar író, aki Szegeden született. Másodszor azért, mert minden írása tele van szegedi ízzel, színnel…”

Dugonics András tehát több szempontból is maradandót alkotott, nevét pedig nemcsak Szegeden és környékén, hanem más magyarlakta területeken is kellene (vagy illene) ismerjék.

Farkas-Ráduly Melánia

Köszönjük, hogy elolvasta! Ha úgy érzi, hogy barátai, ismerősei is hasznát vennék a bejegyzésnek, küldje el nekik, de akár a saját Facebook-oldalán is megoszthatja. Ne feledje: „A helyesírás magas presztízsértékkel bíró ajánlás.”