Már az elején jelzem: szerintem. Lehet, hogy Önt nem zavarják a listában szereplő szavak, nekem viszont még most is nehezemre esik leírni őket. Még akkor is, ha észszerűnek – hol van már az ésszerű? – tűnik a magyarázat. Kíváncsi arra, hogy milyen szavakkal, kifejezésekkel barátkoztam meg nehezen az elmúlt két évben? Ha igen, akkor mindenképp olvasson tovább.

Újabb bizonyíték arra, hogy nem szabad feladni az álmokat. Még akkor sem, ha nem mindenkinek tetszik, amivel foglalkozunk. Kereken tíz éve rendszeresen hódolok a táncnak, de már azelőtt is nagyon vonzott. Gyerekkoromban kíváncsian vártam a Táncvarázs című műsort, amelyben egyszer csak felfigyeltem a szentesi születésű László Csabára, aki latin-amerikai és standard táncokban is jó eredményeket ért el. Nem reménykedtem a vele való találkozásban, és abban sem, hogy egyszer én is parkettre lépek, 2007-ben azonban minden megváltozott. És most következzenek az elmúlt tíz év tapasztalatai tíz pontban (többnyire többes szám első személyben)…  

A felsorakoztatott megnevezések még a helybelieket is elgondolkodtatják, nemhogy azokat, akik évente egyszer-kétszer látogatnak Székelyföldre. Sőt a Szövegkovács tagjait is komoly próbatétel elé állítják néha. Egy-egy szöveg javításakor mi is összedugjuk a fejünket – sajnos egyelőre csak virtuálisan –, és igyekszünk közös nevezőre jutni. A mai bejegyzés legelső pontjánál sem volt ez másként.

Ön is így gondolkodik, amikor szövegeket ír például a Facebookra, meghívóba, elektronikus levélbe? Ebben az esetben feltétlenül olvasson tovább, hátha meggyőződik arról, hogy elsősorban saját magának tesz jót, ha átnézi a szövegét. A következő néhány lépést betartva elégedetten dőlhet hátra a székében, miután megnyomta a küldés gombot. 

Bár sokat sejtető a cím, nincs szándékomban énekelni, legalábbis nem a nagyközönség előtt. Azt senki sem köszönné meg. Viszont olyan dalokat találtam, amelyeknek a címe valószínűleg segít megérteni, miért kell két d betű bizonyos szavak végére. Ezúttal a mond, kezd, küld, véd, áld, illetve a szed igékkel játszadozunk. Pillanatnyilag kijelentő módban vannak, és egy harmadik személyre vonatkoznak.

Szereti (hallani) a hangját? És azt, ahogyan hangsúlyoz? Ha mindkét kérdésre nemmel válaszol, ne olvassa tovább ezt a bejegyzést. Csak azoknak ajánlott, akik egy-egy szöveg megírása után – esetleg közben – hangosan olvassák vagy olvasnák vissza a gondolataikat. Valószínűleg Ön is felteszi a kérdést, hogy miért van szükség erre a plusz időtöltésre? Miért nem elég, ha öt, tíz vagy húsz percet, netán fél órát rászán az írásra, utána pedig többször is átnézi… csendben? A hangos olvasás által olyan problémákkal szembesülhet, amelyeket a szem nem észlel. A jótékony hatásokat öt pontban foglaltuk össze.

Az alapokat gyerekkorban kell lerakni (kép: Mi Pham, unsplash.com)

Ausztráliában folytatjuk az Utazás a világ körül című rovatunkat. Vendéglátónk nem más, mint a temesvári születésű Szőlősi Rózsa (lánykori vezetékneve Lingli), akit sokan Babinak becéznek. Aktívan sportol, és a maratoni távot is többször lefutotta. A többi kiderül a vele készült interjúból.

Szőlősi Babi (Facebook-oldal)

Pár éve kizárólag a Caps Lock billentyűt használtam a Word-szövegszerkesztőben, ha nagybetűt akartam írni a mondat elején, de többször is megtörtént, hogy miután lenyomtam, megfeledkeztem róla. A folytatás sejthető… Csupa nagybetűvel írtam a mondatot. Kínlódásomra az egyik marosvásárhelyi kollégám is felfigyelt, és egy olyan billentyűkombinációt mutatott, amit azóta is használok. A felsorolást is ezzel kezdem.

Egyik legfontosabb munkaeszközünk (kép: freeimages.com)

Feltételezzük, hogy a helyesírás nagyban függ a helyes kiejtéstől. Mivel nem szeretnénk találgatásokba bocsátkozni egy olyan területen, amelyre nincs teljes rálátásunk, felkértük dr. Gyéresi Júliát, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusát, beszédtechnika-tanárt, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársát, hogy fejtse ki a véleményét ebben a témában. A Vendégek tollából című rovatunk legújabb részében nem kapunk általános receptet a hibák kiküszöbölésére, de számos használható ötlettel gazdagodunk.

Dr. Gyéresi Júlia

Vannak olyan szavak, amelyekről azt hinnénk, hogy mindenki jól írja, mivel szinte magától értetődő a helyesírásuk. Aztán jön egy-egy képletes pofoncsapás, ami rádöbbent, hogy túl naivak voltunk. Most ezekből csemegézek.