A felsorakoztatott megnevezések még a helybelieket is elgondolkodtatják, nemhogy azokat, akik évente egyszer-kétszer látogatnak Székelyföldre. Sőt a Szövegkovács tagjait is komoly próbatétel elé állítják néha. Egy-egy szöveg javításakor mi is összedugjuk a fejünket – sajnos egyelőre csak virtuálisan –, és igyekszünk közös nevezőre jutni. A mai bejegyzés legelső pontjánál sem volt ez másként.

1. Madarasi-Hargita, Csicsói-Hargita

Biztos vagyok benne, hogy csak nagyon kevesen használnak kötőjelt a két földrajzi névben, pedig kizárólag így helyes. A földrajzi nevek helyesírása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.) című kiadványban olvasható, hogy a földrajzi jellegű jelzők – többek között a földrajzi nevek -i képzős származékai – kötőjellel kapcsolódnak az utánuk álló taghoz. A gyakran használt Madarasi Hargita, illetve a Csicsói Hargita tehát helytelen.

A Madarasi-Hargita télen (mihir.ro)

2. Gyimes → gyimesi

Én is hajlamos voltam arra, hogy hosszú í betűvel ejtsem a tájegység megnevezését, ami a helytelen, vagyis a Gyímes írásmódot vonta maga után. (Érdekes, mert még a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja is lázadozik ellene.) Az -i képzős változatban pedig már kis gy betűt írunk. Például: gyimesi csángók, gyimesi tánctábor stb.

Ebből az alpontból a Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükk, valamint a Hargita megyei Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok sem maradhat ki. És mi van a Gyimesi-szorossal? Miért nem Gyimesi szoros, ahogy sok helyen szerepel?

Valahol a Gyimesekben (utazom.com)

„Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot” – olvasható A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában.

3. Gyergyói-havasok, Csíki-havasok

Mindkét megnevezésre érvényes az előző pontban idézett szabály a kötőjeles írásmóddal kapcsolatban, sőt a Gyergyói-medence és a Csíki-medence is ebbe a kategóriába tartozik. Az -i képzővel pedig gyergyói-havasokbeli, csíki-havasokbeli, gyergyói-medencei és csíki-medencei lesz belőlük, tehát mind a négy esetben megmarad a kötőjel.

Hol is keressük? (map.hu)

4. Békás-szoros

Hallotta vagy olvasta valahol a Békási szoros változatot? Valószínűleg igen, mert sokan akarva-akaratlanul helytelenül használják, fölöslegesen szúrva be az i betűt az első szó végére. Természetesen a szurdokvölgy megnevezését is kötőjellel írjuk, annak ellenére, hogy a világhálón tömegével fordul elő a Békás szoros írásmód, az -i képzős változat pedig a Békás-szorosi.

Az autók is eltörpülnek a szorosban (F. R. S.)

5. Gyilkos-tó

A szurdokvölgytől nem messze található a Gyilkos-tó – ugyancsak kötőjellel –, amely szintén közkedvelt turistacélpont. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában így mutatta be a tavat: „Még ma is, aki felső Olaszország nagyszerű és Svájcnak nagyszerű tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállni. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben.” E szép szavak után jöjjenek a száraz tények az -i képzős változat(ok)ról: gyilkos-tói vagy gyilkos-tavi. A döntés a mi kezünkben van. 

Nyári fényben (F. R. S.)

6. Medve-tó

A Gyilkos-tóhoz hasonlóan itt is közszói előtag van, ami nem más, mint a medve, amelyhez kötőjellel kapcsolódik a tó. Az -i képzős változat pedig a medve-tói, valamint a medve-tavi. Ízlés dolga.

Szováta a célpont! (www.origo.hu)

7. Szent Anna-tó

Ugyancsak világosan látszik, hogy kizárólag a kötőjeles írásmód az elfogadott, bár a Szent Anna tó változat is gyakori a világhálón. És mi lesz akkor, ha egy -i képzőt teszünk utána? A korábbi példák mintájára szent anna-tói, esetleg szent-anna-tavi? Mivel ebben az esetben az alapforma előtagja – Szent Anna – tulajdonnév, megtartjuk a nagy kezdőbetűt. Így lesz belőle Szent Anna-tói vagy Szent Anna-tavi.

Őszi táj (csikikalandtura.ro)

8. Csíksomlyó

Gyerekkoromban még a Csíksomilyó változatot is gyakran hallottam, és néhány évbe telt, amíg rájöttem, hogy fölösleges az m utáni i betű. Pünkösdkor évről évre tömegek látogatnak a Csíkszeredához tartozó búcsújáróhelyre, amelynek -i képzős írásmódja a csíksomlyói. Ha pedig a csíksomlyói búcsúról akarok írni, akkor mindkét szót kisbetűvel kezdem.

Pillanatkép az idei csíksomlyói búcsúról (F. R. S.)

Mindegyiket így tudta? Volt valamilyen újdonság? Ha igen, írja meg hozzászólásban. Ha esetleg más földrajzi nevek helyesírására kíváncsi, netán más tájegységeket is javasolna, küldjön üzenetet a Facebook-oldalunkon vagy írjon e-mailt. 

Farkas-Ráduly Melánia