Feltételezzük, hogy a helyesírás nagyban függ a helyes kiejtéstől. Mivel nem szeretnénk találgatásokba bocsátkozni egy olyan területen, amelyre nincs teljes rálátásunk, felkértük dr. Gyéresi Júliát, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusát, beszédtechnika-tanárt, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársát, hogy fejtse ki a véleményét ebben a témában. A Vendégek tollából című rovatunk legújabb részében nem kapunk általános receptet a hibák kiküszöbölésére, de számos használható ötlettel gazdagodunk.

Dr. Gyéresi Júlia

„Az anyanyelv használata során minden egyes beszélőben egyéni módon zajlik a megértés és a beszédprodukció, annak függvényében, hogy miként zajlott a nyelvelsajátítás. Ahogyan a felnőtt ejti az illető hangot, mondja az adott szót, mondatot, a gyermek azonos módon próbálja meg reprodukálni. A kisgyerek nagyon fogékony az intonációra, a dallamra, a ritmusra. Az otthoni környezetben, az óvodában és az iskolában hallott rossz példa az egyetemre is elkíséri a fiatalt, sokszor évekig tartó munkát és állandó figyelmeztetést igényel, hogy a hibásan tanított vesszőhanglejtést, a tévesen rögzült szavakat, a helytelen hangsúlyozást leszokják. 

Az óvodában eltöltött, játékkal teli évek formálják a gyermek viselkedéskultúráját, fejlesztik a szocializációs képességét, és kondicionálják a beszédmegértés és a beszédprodukció folyamatait. Régóta időszerű lenne az általános beszédkultúra megteremtése, hiszen észrevehetően egyre romlik a beszélt és az írott nyelv minősége. A 20. és a 21. században rengeteg nyelvészeti és beszédművelő szakmunka látott napvilágot, a beszélt nyelv mégis egyre igénytelenebb, egyre korlátozottabb szókincsű, a szövegértési tesztek elkeserítő eredményeket mutatnak.

Az óvoda is sokat segíthet(ne) (kép: freeimages.com)

Felsorolnék egypár szerzőt azok közül, akik e téren fontos kutatásokat végeztek, és elméleti-gyakorlati tevékenységüknek köszönhetően tanítható lehetne a helyes magyar beszéd – óvodákban, iskolákban, egyetemeken vagy autodidakta módon, önszorgalomból, belső igényből – és meghonosodhatna a hangzó beszéd törvényszerűségeinek oktatása is:  Bárczi Géza (Nyelvművelésünk, 1974, A magyar nyelv múltja és jelene, 1980.), Fischer Sándor (A beszéd művészete, 1974), Grétsy László és Kovalovszky Miklós (Nyelvművelő kézikönyv, 1980), Hernádi Sándor (Beszédművelés, 1980), Montágh Imre (Tiszta beszéd, 1982), Deme László (A beszéd és a nyelv, 1984), Fekete László (Magyar kiejtési szótár, 1992), Bolla Kálmán (A beszéd minősége, 1997), Elekfi László és Wacha Imre (Az értelmes beszéd hangzása, 2003), Pléh Csaba (A lélek és a nyelv, 2013) 

Ez is ajánlott (kép: moly.hu)

Kodály Zoltán hitt abban, hogy odafigyeléssel, következetességgel és a jó beszédminta közvetítésével magasabb színvonalúvá válhat a beszédpercepció, a beszédprodukció és az adekvát megszólalás: ,,A magyar kiejtést is tanulni kell, még a született magyarnak is.” Azt kell azonban tapasztalnunk, hogy a helyesírás számonkérése is másodrendűvé lett – tudvalevő tény, hogy aki nem tud helyesen írni, az helyesen beszélni sem tudhat –, a helyes ejtés pedig csupán kis közösségek intellektuális kedvtelésévé vált.

Az óvodában és az iskolában – az írott alapról meghangosított szövegek értelmezésekor, elemzésekor – nem kellene azt a téves mintát beidegeztetni, hogy a vessző előtt mindig meg kell állni, és föl kell kunkorítani a dallamívet. Általában nem figyelnek a kötéses versmondatok, a beszédszakaszok összefüggő meghangosítására sem. Még mindig túlhangsúlyozott sorokat mondanak, az értelmi, érzelmi egységek feltérképezésére nem szentelnek sem időt, sem figyelmet. Túl korai lenne, gondolják tévesen. A 3 és 7 év közötti időszak ideális a helyes beszédminták elsajátítására, ebben a szülő, az óvónő és a tanító beszédtevékenysége és beszédviselkedése normaérték kellene legyen. 

Kodály szavait most is érdemes megszívlelni (kép: musicianswho.hu)

Fontos lenne tudatosítani a gyerekekben és a felnőttekben, hogy a magyar beszéd alapegysége a szólam. Az összetartozó szavakat, szószerkezeteket egybemondja a beszélő, azaz kötésesen szólaltatja meg. Nem szavakat mondunk egymás után, hanem szólamokat intonálunk. A szólam állhat egy szóból, kettőből, háromból, de állhat akár tízből is. A szólam egy kilélegzett levegő időtartama alatt meghangosított zöngés beszédszakasz. Öt tiszta dallammenetet különböztetünk meg a magyarban: ereszkedő, emelkedő, eső, szökő, lebegő. Ezek variációja nyújtja a gazdagon áradó dallamívek zeneiségét. Alapvetően azonban ereszkedő dallamú a magyar beszéd és tőhangsúlyos – azaz csakis a szólam első felében lehet a hangsúly. A vesszőknél nem kapjuk föl a dallamvégeket, hanem hagyjuk szépen alácsobogni a szólamot. 

„Hagyjuk szépen alácsobogni a szólamot” (kép: kisgyermekfejlesztes.hu)

A dallamingadozás ambivalens jelentést is kölcsönözhet egy-egy meghangosított beszédszakasznak. A nyomatékolás módja és zeneisége hitelesíti vagy hitelteleníti a kimondottakat. Bármilyen hihetetlen, spontán beszédkor többnyire ösztönösen jól hangsúlyoz mindenki, mert tudja, hogy mindabból, amit mond, melyik szó tartalmazza a leglényegesebb információt. Miért ne lehetne ezt egy kis odafigyeléssel az írott alapról meghangosított szövegekre is kiterjeszteni?

A magyar beszéd közepesen lágy, dallamát tekintve pedig a világ legdallamosabb nyelvei közé tartozik. Nyelvünk lágyságát a beszédben előforduló magán- és mássalhangzók aránya adja: 46–54% írásban, beszédben  pedig 48 – 52% , azaz több magánhangzót használunk, mint írásban, és ezáltal megkönnyítjük a kiejtést, lágyítunk.

A magyar a magánhangzókat teljes értékűen ejti. Minden rövid magánhangzónak megvan a hosszú párja. Fontos, hogy már a gyermek is érezze a magánhangzók oppozícióját: i-í, e-é, a-á, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű. Például hangoztassunk rövid-hosszú magánhangzópárokat tartalmazó szavakat, és neveljük rá önmagunkat arra, hogy érezzük: a rövid magánhangzók esetében erőteljesebb a rekeszizom munkája, a hosszúak esetében pedig a lágyszájpad megemelkedik. Íme, tizennégy szópár: visz-víz, vesz-vész, mag-mák, dob-csók, tök-tőr, fut-kút, sün-tűz. 

Magánhangzók a magyar nyelvben

A magyar beszélő állejtéses technikát használ a magánhangzók képzésekor: á (kétujjnyi a távolság a két fogsor között), e-a (másfél ujjnyi a távolság), é-o-ó-ö-ő (az élére állított nagyujj befér a két fogsor közé), i-í-u-ú-ü-ű (a kisujj lapjával befér a két fogsor közé, a két fogsor kiegyenlítődik). Mimikri révén pontosan leutánozható, gyakorolható, és idővel rögzül a helyes ejtés.

A plaszticitás a gyermekkor elválaszthatatlan része, míg a felnőttkorra inkább a kompetitív (versengő) plaszticitás jellemző, ami azt jelenti, hogy az agy csak a számára igazán fontos információk rögzítésére fókuszál. A gyermekkori kritikus plaszticitás szakaszos, de folyamatosan működő funkció, és a kamaszkori agyi változásokig tart. Ezért annyira fontos a jó minta közvetítése és korai automatizálása. A mássalhangzókat a zöngésség szerint kell teljes értékűen ejteni. Éreztessük a különbségeket a zöngés és zöngétlen mássalhangzópárok esetében is: bab-pap, dada-tata, gyér-tyúk, gép-kúp stb.

Bab és pap (képek: freeimages.com)

A helyes minta rögzítésének folyamatát, magát az artikulációs működéssorozatot a vizuális csatorna is segíti, a beszédre jellemző ajakmozgások a látás segítségével hatékonyabban feldolgozhatók és rögzíthetők. Nem beszélve arról, hogy rengeteg kreatív nyelvi játék építhető a vizuális és az auditív csatorna egybehangolását célzó mozgássorokra és hangzó élményekre. 

A szótagok időtartam szerinti ejtése szintén egy korán beidegeztethető sajátossága a magyar beszédnek. Hallhatjuk az ejtésbeli különbséget: arany alma – a jelzős szószerkezet első két szótagja rövid szótagú, a harmadik szótag azonban hosszúvá válik, mert az a magánhangzót két mássalhangzó követi. Weöres Sándor fantasztikus versei: Galagonya, Hold és felhő, Csiribiri, Paripám csodaszép pejkó, Égi csikón léptet a nyár, Barangolók stb. kiváló didaktikai segédeszközként szolgálhatnak.

Akár most is el lehet olvasni

A nyelvbe való sikeres belenevelődés mintegy feltétele a sikeres szocializációnak, és erre a beszélő elsődleges nyelve, az anyanyelve a legalkalmasabb – írja Péntek János az Anyanyelv és oktatás című tanulmánykötetében. Az erdélyi magyar pedagógusoknak pedig különösképpen oda kellene figyelniük a közvetített mintákra, hiszen másodnyelvi dominanciaként a román nyelv is a gyermekek, fiatalok életének mindennapi része. Amennyiben hiányzik a nyelvi tudás, a nyelvi műveltség megalapozása – gazdag szókincs, helyesírás, beszédművelés, szövegértés – kialakulhat a kettős félnyelvűség: román szavak keverednek a magyar beszédbe.

Ne feledjük: a nyelv maga is nevel. Amennyiben változatos és gazdag szókinccsel rendelkezik a kisgyerek, bátrabban ad hangot a kívánságainak, a szándékainak, az akaratának. Először birtokba veszi az anyanyelvét, aztán a világot. Az intézményes szocializáció kezdete az óvoda és az iskola. Régebben a gyermekek többet beszéltek, ízesebben, gazdagabban áradó dallamíveket hoztak létre, több időt szántak a szülők is a családi együttlétekre, a nagy, felszabadító beszélgetésekre. 

A tengerpart is jó hely a beszélgetésre (kép: freeimages.com)

A magyar nyelv rendkívül gazdag szókinccsel rendelkezik: nyolcszázezer-egymillióra tehető, de egyes becslések szerint eléri az egymillió-hatszázezret is, sőt, a tájnyelvi kifejezések tovább növelik ezt a számot. A magyar nyelv nagyszótára 110 ezer címszót dolgoz fel. Egy értelmiségi beszélő évente 35 ezer szót használ, ami a kamaszok teljes szókincsének megfeleltethető.

Ritka, de ilyet is lehet látni (saját album)

A magas érzelmi intelligencia egyik jellemzője, hogy a beszélőnek jókora szókincs áll rendelkezésére, hogy érzelmeit kifejezhesse. Mindenki érez, de mindössze az emberek 36%-a képes verbalizálni az érzelmeit. A nem jelzett érzelmek sokszor félreértésekre adnak okot. Ha a rosszul érzem magam kifejezést árnyalni tudnánk, akkor ilyen kifejezéseket használnánk a pontosság kedvéért: bánt, nyugtalanít, idegesít, zavar, bosszant, ingerel stb. Ez hozzájárulna egymás jobb megértéséhez. Az olvasás pedig nemcsak a szókincs bővítését szolgálja, hanem teret ad az önreflexiónak, és fejleszti a kritikai gondolkodást.”

Dr. Gyéresi Júlia

Ui.: Amennyiben hasznosnak találta a bejegyzést, és úgy véli, hogy sokan tanulhatnának belőle, kattintson a Tetszik gombra vagy ossza meg másokkal is. Köszönjük, hogy elolvasta!