Az esetek nagy százalékában a profik sem tudják, hogy mihez kezdjenek vele. No, nem az értelmezés, hanem a helyesírás szempontjából, főként akkor, ha még egy szót kell hozzácsatolni. Az üzleti életből jól ismert marketing kifejezésről van szó, amely az angol market (piacolni, értékesíteni) igéből származik. Bár sokan kísérleteztek a magyarítással, egyelőre úgy tűnik, hogy nincs jobb megnevezés ennél. Az Országh László-féle angol–magyar szótárban piacra vitelként említik, de néhol a piacolás tudományaként is előfordul.

A legnagyobb kihívás a Facebook-bejegyzések összeállításában: olyan tartalmat írni, ami nemcsak nekünk, hanem az olvasóknak is tetszik. Emiatt kereken egy hónapig figyeltük a statisztikákat, mivel tudni akartuk, hogy milyen témára fogékonyak az oldal kedvelői, és nemegyszer minket is megleptek az eredmények.

Sok helyen költőként, íróként emlegetik, de húszévnyi újságírói munka is van a háta mögött. Az 1944-ben, Nagyszalontán született, József Attila-díjas Kenéz Ferenc 1989 márciusa óta Budapesten él, és bár megfordult a fejében a hazaköltözés, végül lemondott róla. Az okokról, gyerekkori álmairól, költői, újságírói munkásságáról kérdeztük az Irodalmi találkozó legújabb részében.

Ön is hallott a tragumúrákról? Akár ez is lehetett volna az év szava Romániában, miután 2017. december 31-én a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a város magyar lakosságát is köszöntötte a hivatalos Facebook-oldalán… egy minden bizonnyal Google Translate-tel fordított szöveggel.

Kíváncsi a Szövegkovács tíz legkedveltebb blogbejegyzésére? Tegnapig még én sem tudtam, hogy melyek azok, de miután összesítettem az eddig megjelent 156 írást, meglepő eredményt kaptam. A tíz legkedveltebb bejegyzés listája pedig nem egyezik meg a tíz legolvasottabb cikk lajstromával. A statisztika a 2015. március 12. és a 2018. január 4. közötti időszakra vonatkozik, a címek alatt pedig az eredeti bevezető olvasható. Kezdődjön a visszaszámlálás!

Elgondolkodott valaha azon, hogy kik lehetnek a jól ismert hangok mögött? Hogy néznek ki, mit gondolnak a szakmájukról, egyáltalán el tudnák-e képzelni az életüket nélküle? A magyar rádiózás napja a legjobb alkalom arra, hogy betekintsen egy olyan világba, amelyről eddig talán nagyon keveset tudott. Ezúttal temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi, bukaresti, budapesti, újvidéki, szabadkai, ungvári és pozsonyi kollégákat kerestünk fel, a történeteiket pedig ábécésorrendben közöljük. 

Sokatmondó kép (freeimages.com)

„Összefognak zavarodni.” „Megtudja csinálni.” Vajon így kell írni ezeket a mondatokat? Vagy rábízhatjuk magunkat a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző (sokak szerint csak elgépelés-ellenőrző) programjára, amely zöld hullámos vonallal jelzi, hogy valami sántít velük kapcsolatban? Bár sok esetben tévútra terel, ezúttal hihetünk neki. Mielőtt belebonyolódnánk a miértek megválaszolásába, következzen néhány hasonló, szintén hibás példamondat.

Egy dologért már az elején kezeskedem: a bejegyzés elolvasása után más szemmel fogja nézni a számtant, még akkor is, ha diákkorában rémálmai voltak miatta. Ehhez viszont meg kell ismernie Dugonics András piarista szerzetest, írót, egyetemi tanárt, aki először szólaltatta meg magyarul a matematika tudományát. Sőt ő volt a nyelvújítás egyik úttörője és az első valódi magyar regény szerzője.

Dugonics András (www.szepi.hu)

Ha mégsem használja, akkor előre is elnézését kérem a bátor kijelentésért. Néhány megnevezés A magyar értelmező kéziszótárba is bekerült, egyet-kettőt viszont nem találtam meg ott, mivel csak bizonyos tájegységekre jellemző. Őszintén bevallom: kimondottan élveztem a kutatást, sőt új dolgokat is megtudtam általa. Most pedig kezdődjön a márkás kalandozás!

Mit nyer abból, ha az üzenet mellett a tálalásra is figyel? Egyáltalán érdemes-e vesződni az ékezetekkel, írásjelekkel, vagy elég csak bedobálni a szöveget az arra kijelölt helyre? Ha az igényesebbek közé tartozik, valószínűleg megszívleli az alábbi lista mindegyik pontját, sőt az is lehet, hogy néhányat már használ is közülük.