Tényleg mindegy, milyen szöveget adunk ki a kezünkből? Néhányan gondolkodás nélkül azt felelnék, hogy igen, hisz az üzenet úgyis eljut a befogadóhoz. Az igényesebbek azonban jól tudják, hogy a „helyesírás magas presztízsértékkel bíró ajánlás”*, ezért eszükbe sem jut elkövetni az alábbi helyesírási hibákat. Kezdődjön a visszaszámlálás!

„Mindig az a tevékenység kerül figyelmem előterébe, ami mellett éppen elkötelezem magam…” – vallja a Csíkszeredában élő szerkesztő, író, költő, irodalomszervező Cseke Gábor. Az Irodalmi találkozó című rovatunk legújabb részében elmeséli, miként hatott rá a matematikus, matematikai szakíró édesapja munkássága, milyen volt az általa tartott rendhagyó irodalomóra, de arról is beszél, hogy milyen kívülről szemlélni az erdélyi magyar újságírást. Megéri elolvasni a versekkel is teletűzdelt interjút.

Megírni egy egyoldalas szöveget? Első hallásra egyszerűnek tűnhet, hisz jó esetben van egy szövegszerkesztőnk, többé-kevésbé tudjuk, hogyan lehet idézőjeleket tenni, emellett a gondolatjelekről és a bekezdésekről is van halvány fogalmunk. Mégis mivel tehetnénk jobbá a szöveget? Hol lehet elcsúszni? A válaszokat egy csokorba gyűjtöttük, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Ágyak, telefonok, ruhaneműk, lakások, vaddisznók, karórák, parfümök keresnek gazdát a különféle internetes adok-veszek csoportokban, és jó esetben rá is találnak. Hogy lehetne hatékonyabb az értékesítés? Figyelem! Nem marketingtrükkökről lesz szó…

Múlt év decemberében, épp karácsony előtt jelent meg Dr. Birtalan Katalin elmegyógyász szakorvos Lélekmunka című könyve, amely lélekébresztő történetekkel, kérdésekkel szól az olvasóihoz. Ezúttal a Vendégek tollából című rovatunkban osztja meg gondolatait. 

Csütörtököt mond a megtöltött puska vagy pisztoly, ha závárzata a ravasz meghúzásakor csattan, de a fegyver nem sül el. Innen tréfás átvitellel csütörtököt mond az a terv, szándék, kezdeményezés, amely nem sikerül, nem valósul meg. Néhol tréfásan azt is mondják, hogy csütörtököt vetett a szája, s ez azt jelenti, hogy ’hazudott’.

Ezt a legtöbb más európai nyelvben is meglevő szólást arra az emberre szokták mondani, aki előre örül olyasminek, amiről még fölöttébb kétséges, hogy megnyeri-e egyáltalán. Régebben nem volt meg a szólásnak ez a kikristályosodott formája, az iszik helyett alkuszik is járta, medve helyett pedig rókát is mondtak.

Egész héten készültünk az ünnepre, jól ismert verset elevenítettünk fel a magyar költészet napján, sőt húsvétvasárnap is jelentkeztünk új bejegyzéssel. Íme, a Facebook-bejegyzések egy csokorban!

Milyen csipetnyi változás történt a helyesírási szabályzatban? Miért írjuk egybe a citromsárgát? Melyik költő halálának 80. évfordulóját ünnepeltük? Többek között ezekre a kérdésekre is választ lehet kapni a heti összefoglalóban. Megéri felidézni…

Négy hónapos kényszerszünet után folytatjuk a Vállalkozói históriák című rovatunkat. Mai vendégünk, a székelyudvarhelyi születésű Lőrincz Hunor egyenesen Zeteváraljára kalauzolja az olvasót, aki többek között a családi vállalkozásként működtetett Hétvezér Panzió mindennapjaiba is bepillanthat. Hunor pályakezdőként gazdasági informatikus volt a közszolgáltatásban, ám többre vágyott a mindennapos taposómalomnál. Legutóbb Vezetés és Szervezés-mesterszakon diplomázott, de úgy érzi, hogy újabb kihívásokra van szüksége.