Mi köze van a székelykáposztának a székelyekhez? Magyar személynevekből keletkezett köznevek nyomában…
Nemcsak a külföldi, hanem a magyar személynevek is „áldozatául estek” a köznevesülésnek: ruhadarabokat, ételeket, süteményeket neveztek el egy-egy közismert személyiségről. Első körben a férfiviseletek világába kalauzolom az olvasót, majd néhány gasztronómiai kifejezés következik.
1. atilla
A kis kezdőbetűs, rövid t-vel és hosszú l-lel írt atilla Attila hun királyról kapta a nevét, és egy zsinórozott 19. századi díszes, zsinóros, csípőn alul érő, testhez simuló magyaros férfikabátot, mentét takar. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó viseleteként tartották számon.
„Zsinóros, régi atillát viselt még,
ráncos kezű és prédikáló bölcs volt,
szobája, mint az agg papok szobája,
a szekrényében égettbor s gyümölcs volt:
és dícsérvén a Poézis hatalmát,
átnyujtott volna versemért egy almát.”
(Kosztolányi Dezső Ének Virág Benedekről című verséből)
1848–49-es legénységi atilla (forrás: www.fehervarihuszarok.hu)
2. zrínyi
„Hasított ujjú, széles, kifelé táguló nyakú, rendszerint zsinóros, díszes férfifelsőkabát” – olvasható az értelmező szótárban a nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikusról elnevezett ruhadarabról.
„Zrínyijét még valamikor
Árpád idejében
Készítették, semmi szín sem
Volt már a szinében.”
(Petőfi Sándor A jó tanító című verséből)
Zrínyi Miklós (forrás: https://mult-kor.hu/)
3. bocskai
Először az 1920-as évek polgári öltözködésében bukkant fel ez a zsinórdíszes gombolással ellátott viselet, ugyanakkor mindennapi öltözék volt az iskolákban is. Manapság esküvőkön és diplomaosztókon találkozhatunk vele; nevét Bocskai István fejedelemről kapta.
Klasszikus bocskai (forrás: http://erdelyivasarter.ro)
4. Újházy-tyúkhúsleves
Sokak kedvenc levesével esküvőkön és nagyobb ünnepi rendezvényeken is találkozhatunk. A debreceni születésű színészről, Ujházi Edéről (1841–1915) nevezték el, aki gyakori vendég volt a mai Gundel étterem elődjeként számontartott városligeti Wampetics vendéglőben.
A szakácsok az ő utasításait követve készítették el a tyúkdarabokból, aprólékokból, tésztából és zöldségből készült levest, amelynek hatalmas sikere lett. Bár a színészt Ujháziként anyakönyvezték, sikerei csúcsán előszeretettel használta az Újházy írásmódot, amellyel a helyesírási szabályzatban is találkozhatunk az étel megnevezésénél.
Újházy-tyúkhúsleves (forrás: www.nosalty.hu)
5. székelykáposzta
Noha a megnevezés az ellenkezőjét sejteti, a savanyú káposztával főzött tejfeles sertéspörköltnek egyáltalán nincs köze a székelyekhez. Valójában Székely József újságíróról és levéltárosról nevezték el. A háttértörténetről az Anyanyelvi villámtanácsok 31. részében beszéltünk.
Elkészült a székelykáposzta (forrás: www.mindmegette.hu)
6. zserbó
A „lekvárral, dióval stb. rétegesen töltött, csokoládéval bevont sütemény” névadója állítólag Gerbeaud Emil svájci származású budapesti cukrász, csokoládégyáros, aki a macskanyelvet és a konyakos meggyet is meghonosította Magyarországon.
Közeledik a szezonja (forrás: www.nosalty.hu)
7. dobostorta
A „kemény karamellréteggel bevont tetejű csokoládés piskótatorta” első készítőjéről, Dobos C. József budapesti cukrászról kapta a nevét, aki az 1885-ös országos kiállításon kóstoltatta meg először a süteményt a nagyközönséggel. Ezzel a szóval a német (Doboschtorte), illetve a horvát (doboštorta) nyelvben is találkozhatunk.
Születésnapi dobostorta (készítette: F. R. S.)
Természetesen még hosszasan lehetne folytatni a sort a köznevesült magyar személynevekkel, de egyelőre behúzom a féket. Ha Önnek még eszébe jutnak hasonló példák, írja meg hozzászólásban! És ne feledje: „A helyesírás magas presztízsértékkel bíró ajánlás.”
Farkas-Ráduly Melánia
Ui.: Az idézeteket az eredeti írásmód szerint közöltük.
Köszönjük, hogy elolvasta! Ha úgy érzi, hogy barátai, ismerősei is hasznát vennék a bejegyzésnek, küldje el nekik, de akár a saját Facebook-oldalán is megoszthatja. Ne feledje: „A helyesírás magas presztízsértékkel bíró ajánlás.”