Néhol ünnepelnek, máshol pedig a túlélésért küzdenek a magyar rádiózás napján. Tegnap, november 30-án a Szabadkai Rádióhoz látogatott a Szövegkovács, ahol a korántsem rózsás helyzet ellenére még tudnak mosolyogni az emberek. Már akik maradtak. Egy 47 esztendős rádió utolsó mohikánjai... Ezúttal nincs kérdezz-felelek, hanem Németh Ernő főszerkesztőé (a magyar nyelvű műsorok szerkesztősége) a szó, aki a végsőkig kitart. Az ő sorait olvashatják.

„A Szabadkai Rádió leépítése már a kétezres évek elején megkezdődött, s elég furcsán, hisz azt hittük, hogy fejlesztésről van szó: a napi 6 órás programot 24 órásra bővítették 2002-ben, a magyar adás külön frekvenciát kapott, több fiatal munkatárs jött, megsokszorozták a külsős besegítők számát, akik száma elérte a 30-40-et. A valós szándék azonban 3-4 év után kiderült: csak arra szolgáltunk, hogy egy új RTV munkatársi gárdáját kineveljük.

Németh Ernő főszerkesztő

A Vajdasági Magyar Szövetség akkori elnöke feleségével együttműködve megalapította ugyanis a Pannon magán RTV-t. Az addigra kinevelt munkatársak legnagyobb részét oda vezérelték át, s ezután nyíltan megkezdődött a Szabadkai Rádió működésének az ellehetetlenítése is. El akarták venni a frekvenciánkat, amelyen az egész napos magyar nyelvű műsort sugároztuk. Hallgatóink tiltakozásba kezdtek, öt nap alatt 20 ezer aláírás gyűlt össze. A politikum ettől megrettent ugyan, látszólag békén hagytak bennünket, a háttérben azonban szünet nélkül folyt a kivéreztetés: a pénzelvonás, a létszámleépítés.

Már nem nagyon használják...

Sorsunkat az pecsételte meg, hogy Szerbiában megszületett az új tájékoztatási törvény, amely szerint az önkormányzati tulajdonban lévő médiumokat kötelezően privatizálni kell, ha pedig nem jelentkezik vevő, ezeket a rádiókat, tévéket megszüntetik. Szerbiában a kisebbségi nyelveken működő rádiók nem működhetnek nyereségesen, hisz a két évtizede gazdasági válsággal küszködő országban alig van reklámpiac, logikus, hogy vevő sem akadt.

November 1-jén egy sor magyarul is sugárzó adó szűnt meg, például a Zombori Rádió, a Kúlai Rádió, az Óbecsei Rádió, de haldoklik Temerin, Nagybecskerek, Nagykikinda helyi rádiója is. A megszűnés vár a napokban 47 éves Szabadkai Rádióra is. Az összes munkatárs megkapta a felmondást, jelenleg négy korábbi dolgozó van még itt, és fizetés nélkül, önkéntesen készítjük a megszokott műsorokat, illetve itt vannak a külsős munkatársak, akik ugyancsak tiszteletdíj nélkül dolgoznak.

Tomislav Jakovljević technikus

Felvetődik a kérdés, hogy nem lett volna mód ezeknek a rádióknak a megmentésére? A válasz: de igen, csak politikai akart nem volt rá. A szerbiai magyarok országos kisebbségi önkormányzata átvehette volna az alapítói jogokat, de nem tette, hisz jó alkalmat látott arra, hogy inkább a Vajdasági Magyar Szövetség irányítása alatt lévő Pannon Rádiót fejlessze, s egyúttal eltüntesse a konkurenciát.

Amit nem mertek megtenni 8 éve, azt most november 1-jén megtették: elvették a Szabadkai Rádió frekvenciáját, megszűnt az egész napos magyar nyelvű műsor, s a korábbi 70-80 kilométeres körzet helyett csak Szabadka város területén hallgatható az adás. A nagy felháborodást a VMSZ (Vajdasági Magyar Szövetség) elnöke úgy próbálta orvosolni, hogy a Pannon RTV beindította második rádióműsorát a Szabadkai Rádió volt frekvenciáján, amelynek a Szabadkai Magyar Rádió nevet adta.

A bejárat előtt...

Ez a műsor azonban egy cseppet sem hasonlít arra, amit a 47 éves Szabadkai Rádióból kaptak az emberek, hiába csábították át a régi Szabadkai Rádió néhány korábbi hangját, hiába mondogatják 10 percenként, hogy ez a Szabadkai Magyar Rádió, nem sikerült megtéveszteni az embereket.

Hogy miért volt erre a botrányra szükség? A válaszra magától is rájön az, aki egy kicsit is ismeri a délvidéki magyar történéseket. A Vajdasági Magyar Szövetség mély politikai válságban van, dúlnak a belső csatározások, a párttagság nagy része reformokat követel, s elítéli az önkényes elnöki döntéshozatalt. Ezeket a hangokat mindenképpen el kell hallgattatni! A vajdasági magyarok egyetlen napilapja, a Magyar Szó keményen cenzúráz, egy mondata sem jelenhet meg, amely negatívan szólna a VMSZ jelenlegi irányvonaláról. A Szabadkai Rádiót is azért hallgattatták el, mert megpróbált szabadon tájékoztatni. Ez a Pannon RTV-vel és a benne működő Szabadkai Magyar Rádióval nehezen fog megtörténni, ha tudjuk, hogy a VMSZ székházából sugároznak.

Tábla a főbejáratnál...

A Szabadkai Rádió hallgatottsága nagyon nagy volt. A belgrádi Strategic marketing közvélemény-kutató mérése szerint az elmúlt években országos szinten 11-14. helyen mérték, tartományi szinten pedig 3-4. helyen. Ez okozta a vesztünket, hisz egy ekkora hallgatottságú adónak nem szabad megengedni, hogy bármiről szabadon beszéljen!

A Szabadkai Rádió tehát jelenleg munkatársak nélkül, önkéntesekkel készíti műsorait. Elkészül napi két híradó, egy napi riportmagazin, illetve szórakoztató és zenés műsorok. Hangjátékok, gyermek- és ifjúsági műsorok, női, honismereti és egyéb magazinok, irodalmi adások már nem készülnek. A régieket ismételjük egyelőre.

A szabadkai városháza

Addig, amíg lehet, addig, amíg ki nem kapcsolják az adónkat. Ez megtörténhet holnap is, egy hónap vagy akár egy év múlva is. Ma már kevesen tudnak hallgatni bennünket, nem jelentünk túl nagy veszélyt, lehet, hogy hagynak bennünket még egy ideig, nem adják meg azonnal a kegyelemdöfést. Ebben bízunk még.”

Németh Ernő

Ui. A magyar rádiózás napját pontosan 90 éve ünnepelik. 1925. december elsején délután 5 órakor felavatták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t. Ugyanezen a napon este 8 órakor kezdődött a folyamatos rádiós műsorsugárzás avatóünnepséggel, majd hangversennyel. 

Fotó: Farkas-Ráduly Sándor