Mi alapján dönt egy-egy betűtípus mellett? Van kedvence, vagy olyanra szavaz, amelyik talál a szöveg stílusához? Az utóbbi lenne ideális. Egy szépirodalmi műhöz például a Reneszánsz betűcsaládból (Bembo, Garamond, Centaur, Palatino stb.) választhatunk hozzávalókat, de a Barokk stílus (Tótfalusi, Fournier, Baskerville, Times stb.) sem megvetendő.

Az alábbi ábrán egy nagyon durva megközelítése látható annak, hogy bizonyos szövegekhez milyen betűtípusokat használhatunk. Természetesen nem kell Szentírásként venni, mivel egyes stíluskategóriákon belül több száz betűtípust találunk, amelyeknek eléggé eltérhet a hangulata.

Választási lehetőségek

Hogyha az olvasó figyelmét követelő, hosszú szöveget ír, kizárólag jól olvasható, klasszikus betűtípust válasszon. Én például nagyon szeretem a Monotype Corsivát, amelyet legfeljebb egy idézet kiemelésekor vennék igénybe. Az államvizsga-dolgozatom írásakor a Times New Roman betűtípust kérték, mivel sokak szerint azt lehet a legkönnyebben olvasni.

Monotype Corsiva

Az is fontos, hogy egy szövegen belül minél kevesebb betűtípust használjunk, azok betűváltozatai – valódi dőlt betű, kiskapitális stb. – ellen pedig nincs kifogás. Emellett keverhetjük is a betűket, de figyeljünk arra, hogy a kis különbség nem különbség. Nem sok értelme van két azonos osztályba tartozó betűtípus, például két talpnélküli betű, két talpas antikva, vagy két írott típus vegyítésének.

Az alábbi fotón a Helvetica (fent) és az Arial (lent) betűtípust kevertem – mindkettő talpnélküli, más néven groteszk –, de őszintén bevallva, nem értem el a várt eredményt. Alig lehet megkülönböztetni a kettőt. Viszont használhatok egy írott betűtípust és egy klasszicista antikvát, garantáltan erős lesz az eltérés.

Betűkeverés

A Word dokumentumban a már említett, sokak számára elcsépeltnek tűnő Times New Roman betűtípussal írok, amelyet a blogon a Book Antiqua vált fel. A képaláírásokhoz az Andale Mono betűtípust használom, míg a nevem a Comic Sans MS-sel jelenik meg. Szerintem ennyi bőven elég ahhoz, hogy átláthatóvá váljon a szöveg.

Akár elektronikusan, akár kézzel fogható formában jelenik meg a szövegünk, legyünk tisztában azzal, hogy a betű csak töredéke az összhatásnak. Egy nyomtatvány esetében például sokat számít annak mérete, a papír minősége, a szedéstükör nagysága, azon belül pedig betűméret és a sortávolság is sokat nyom a latban, és mindezek mellett az illusztrációkkal is összhangban kell legyen a betűtípus.

Gyerekkönyvek címlapjai

Farkas-Ráduly Melánia