Múlt héten, pontosabban április 14-én ünnepeltük a könyvtárosokat, akkor volt a világnapjuk. Ma a Magyar Elektronikus Könyvtárba látogatunk el, aki pedig elkísér, nem más mint Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának vezetője. Tartson Ön is velünk, érdekes barangolásban lesz része.

– „Drótos László könyvtáros 1993-ban kezdeményezte a MEK megalapítását, és Moldován Istvánnal „hobbiból” elkezdték gyűjteni az anyagot a magyar kibertérből egy gopher alá” – olvasható a Wikipédián, ahová ugye elég gyakran ellenőrizetlen adatok kerülnek fel. Mi igaz ebből a mondatból? Közben azt is árulja el, hogy mi az a gopher…

– Ez megfelel a valóságnak. A Gopher az Internet népszerű tartalomszolgáltatási kliens-szerver alapú eszköze volt a Web előtt. Sajnos azóta szinte teljesen kihalt az Internetről.

Moldován István a MEK oldalán (mek.oszk.hu)

– Gyerekkorában sokat olvasott vagy noszogatni kellett Önt, hogy kezébe vegye a házi olvasmányokat?

– Sokat és szívesen olvastam, rendszeres látogatója voltam anyám munkahelyén a gyári könyvtárnak.

– Mit olvasott legszívesebben?

– Mindenfélét, szépirodalmat pl. Vernét, Rejtőt, ősállatokról stb.

– Azt olvastam, hogy könyvtárosi végzettsége van. Mi vezette erre a pályára?

– Eredeti végzettségem közgazdász, utána szereztem egy könyvtáros diplomát is 1993-ban. Az útkeresés vezetett erre a pályára, a könyvek szeretete, a szolgálat, mások segítése. A számítógépek és az Internet érkezése kötött ide igazán.

– Melyek egy igazán jó könyvtáros jellemzői? Ön annak tartja magát?

– A jó könyvtáros szerintem elsősorban szolgálat-orientált, a tudást nemcsak összegyűjti, rendezi, de hozzáférhetővé teszi. Mi ugyanezt csináljuk a digitális térben. Nem tudom, én az vagyok-e, remélem, nem tudom igazán megítélni.

A MEK címlapja most (mek.oszk.hu)

– Hány kötettel indult annak idején a Magyar Elektronikus Könyvtár?

– Természetesen eggyel. Már nem emlékszem, a régi MEK a mek.iif.hu címen indult még gopher alapon, de előzményei voltak a miskolci egyetemi könyvtár és a budapesti közgazdasági egyetemi könyvtár gopher szerverén. Nem emlékszem, mekkora állománnyal indult az IIF-en, talán néhány tíz vagy egy-két száz kötettel.

– Mi különbözteti meg az átlagos internetkatalógusoktól?

– Internetkatalógusok alatt távoli források, URL-ek tematikus csoportosítását szoktuk érteni. A MEK ezzel szemben helyben őrzött, szolgáltatott teljes szövegű elektronikus könyvek gyűjteménye, amely ugyan böngészhető egy egyszerű, tematikus, hierarchia mentén is, de a metaadatok segítségével visszakereshető különböző szempontok alapján.

– Hogyan lehet legkönnyebben eligazodni a MEK könyvtári rengetegében?

– Számos eszközt nyújtunk az eligazodásra. Tematikus böngészést, metaadatok alapján való keresést, visszakeresési lehetőséget a teljes szövegben, sikerlistákat, újdonságok listáját. A MEK metaadatai nagyobb katalógusokban is megtalálhatók, pl. a magyar közös katalógusban, a MOKKA.hu-ban, valamint az európai digitális közös katalógusban, az Europeana.eu-ban is.

Múzeumok éjszakája 2015-ben (a MEK Facebook-oldala)

– Az 1999-es esztendő úgymond sorsdöntő volt a Magyar Elektronikus Könyvtár történetében… Pontosan mi történt?

– 1999 szeptemberében jött létre a Magyar Nemzeti Könyvtárban, az OSZK-ban a MEK osztály, amely – ugyan más néven –, azóta is biztosítja a MEK üzemeltetését, gyarapítását. Az osztályon 4-5 kolléga foglalkozik azóta a MEK-el, a többiek az azóta kibővült egyéb tevékenységekkel. Pl. az e-folyóiratokat gyűjtő EPA.oszk.hu adatbázissal, a képeket gyűjtő DKA.oszk.hu adatbázissal és egyéb szolgáltatásokkal.

1999-ben alapult meg továbbá a MEK Egyesület, amely a MEK támogatását biztosítja, digitalizálási pályázatokkal, technológiai fejlesztésekkel, pénzügyi támogatással.

– A honlapon az áll, hogy bárki részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában… Melyik a legegyszerűbb módszer erre?

– A címoldalon található linken lehet javasolni online irodalmat felvételre, amennyiben megfelel a gyűjtőkörnek. A Kapcsolat menüben közvetlenül is fel lehet tölteni dokumentumokat a MEK számára.

A MEK 20. és az EPA* 10. születésnapján (mek.oszk.hu)

– Az emberek manapság elég keveset olvasnak. A MEK mennyire sínylette meg ezt az érdeklődéscsökkenést?

– A MEK felhasználói statisztikái az online érdeklődés növekedését jelzik és nem a csökkenést. A kevesebb olvasás inkább a nyomtatott szépirodalomra vonatkozik, miközben a tudományos szakirodalom egyre nagyobb hányada csak digitálisan férhető hozzá. De a mobil eszközök megjelenésével, elterjedésével éppen az olvasás kiterjedését tapasztaljuk. A felhasználói statisztikáink naponta átlag 30-40 000 látogatást regisztrálnak.

– Hogyan tartják a lépést a modern technológiával? Az okostelefonokat, illetve a hasonló „kütyüket” értem ezalatt…

– Mobil felületekkel, e-book formátumokra átalakított könyvekkel, különböző mobil applikációkkal, QR kód generálóval stb. Az alábbi oldalon ezt összefoglaltuk: http://mek.oszk.hu/html/mobil.html.

– Hány ezer kötet van a könyvtárban? Hány kötettel bővül hetente?

– Jelenleg 14966, nemsokára elérjük a 15 000-ret. A MEK címoldalának tetején mindig megtalálható a pontos, aktuális adat. Naponta általában 5-6 címmel, ergo hetente 25-30 címmel bővül a könyvtár.

– Hogyan lehet támogatni Magyarország első számú virtuális könyvtárának az építését?

– Digitális könyvekkel, amelyek jogszerűen szolgáltathatók szerzői jogilag; kapcsolatokkal; népszerűsítéssel; pénzügyi támogatással (http://mek.oszk.hu/html/tamogatas.html).

– Tegyük fel, hogy van egy könyvem elektronikus változatban… Mit kell tegyek ahhoz, hogy bekerüljön a könyvtárba?

– Fel kell tölteni a http://mek.oszk.hu/html/kapcsolat.html#feltoltes címre, valamint küldeni kell felhasználási engedélyt a szolgáltatáshoz.

Útmutató az Országos Széchényi Könyvtárhoz (az OSZK Facebook-oldala)

– Vannak olyanok is, akik nem bajlódtak a kiadókkal, hanem egyből a MEK-nek küldték el a könyvüket?

– Igen, számos esetben.

– Egy 1999-ben, Önnel készített interjú címe így szólt: „Papírpazarlás nyomtatva kiadni”. Első olvasásra azt hittem, hogy általánosságban beszélt így, végül kiderült, hogy a telefonkönyvekre, lexikonokra utalt. Mennyire találta meg a helyét az elektronikus könyv a nyomtatott könyvek mellett? Utóbbiaknak mennyi esélyük van fennmaradni?

– Egyre jobban, kérdés, mit is értünk „könyv” alatt. Szépirodalmat még főként nyomtatva adnak ki, de egyre inkább megjelennek elektronikusan a kiadók által, illetve önkéntes digitalizálók által is. Tudományos, oktatási szövegek egyre nagyobb tömegben már szinte csak elektronikusan jelennek meg, a nyomtatott folyóiratok fokozatosan visszaszorulnak az online-ok javára.

A kézikönyvek (pl. lexikonok, szótárak, adattárak) szerepét egyre jobban átveszik az adatbázisok, online források. Szerintem kialakult egy munkamegosztás, sok, szép nyomtatott kiadvány mellett rengeteg elektronikus szöveg van, amelyeket persze kinyomtatva is lehet olvasni, de a táblagépek, okostelefonok, e-könyv olvasók jóval kényelmesebbé tették az elektronikus szövegek olvasását.

Kérdezett: Farkas Ráduly Melánia

*EPA = Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis