Visszapillantó 2.

Irodalmi vallomás, a helyesírás szavunk eredete, a mindennap és a minden nap közötti különbség… Egyebek mellett ezek a témák kerültek hétfőtől péntekig a Szövegkovács tarsolyába. Most is érdemes elolvasni a szöveges-képes összefoglalót, sőt az a legjobb, ha minél több emberhez eljut a bejegyzéscsokor. Köszönjük!

1. 2017. február 20. – hétfő

Irodalmi vallomások

Egy Sütő András-idézettel indítjuk legújabb sorozatunkat.

A kép forrása: cultura.hu

Sajnos igaz…

Többen is feltették a kérdést, hogy tényleg valós példákat mutatunk a buborékokban? A válaszunk mindig az volt, hogy igen.

Egy-egy hihetetlennek tűnő elírás láttán néhány másodpercig értetlenül bámulunk a képernyőre vagy a hibás plakátra, utána pedig a kiszemelt szó bekerül egy füzetecskébe. Csak az elmúlt három hétben több mint 130 elírással bővült a gyűjtemény…

Sokadik buborék...

2. 2017. február 21. – kedd (reggel 8 óra)

Tíz gondolat az anyanyelv nemzetközi napján

1. Bárczi Géza: „Az anyanyelv a személyiség legbensőbb sajátja.”

2. Katona József: „…a fő cél, amerre igyekszek, édes anyai nyelvünk előmozdítása. Boldog vagyok, ha tehetetlenségem ezen munkámmal, csak egy lépésnek századrészével közelebb viszi is a palléroskodás templomához magyar nyelvünket.”

3. Kisfaludy Károly: „Nyelv teszi a nemzetet.”

4. Kodály Zoltán: „Én a magyar nyelvnek másfajta barátokat kívánok, olyanokat, akiknek a lelkén legalább egyszer átment a harangzúgás, amely a magyar nyelvben a Halotti beszédtől Adyig folytonos.”

5. Kosztolányi Dezső: „A nyelv maga a végtelenség. Minél többet foglalkozom vele, annál inkább látom, hogy sohasem lehet a végére érni. Csak a vérünk érzi.”

Fotó: F. R. S.

6. Lőrincze Lajos: „A mi nyelvművelésünk legalább annyira emberművelés, mint nyelvművelés.”

7. Móricz Zsigmond: „Az én érzésemben a nyelv önálló folyam, amely a maga belső törvényei szerint alakul és fejlődik.”

8. Vörösmarty Mihály: „Aki tollhoz mer nyúlni, ne restellje a nyelv tanulását.”

9. Szilágyi Domokos: „És minél magasabbra hágunk a fogalmazás kaptatóin, annál tátongóbb alattunk a mélység.”

10. Szabó Magda: „…édes anyanyelvünk szavai itthon és szerteszórva az öt világrészben, könyörögjetek érettünk, magyarul beszélőkért, ámen.”

Az ENSZ 1999-ben Banglades javaslatára az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította február 21-ét. 2000-ben ünnepelték először. De mi is volt az előzménye? 1952-ben Bangladesben az urdu lett az egyetlen hivatalos nyelv, bár az ország lakosainak anyanyelve a bengáli. Emiatt február 21-én a diákok fellázadtak a fővárosban, Dakkában, és a rendőrséggel való összetűzések során öten közülük életüket vesztették.

Valami hiányzik…

De vajon mi? Szerintünk így lenne helyes: virág- és ajándéküzlet az emeleten. Ön is így látja jónak?

Így mást jelent

3. 2017. február 22. – szerda

Bár nagyon messze áll tőlünk...

...külön szabály vonatkozik rá. Ha valakit személyesen érint, kattintson a Tetszik gombra. A korábban különírt programozó matematikus és a programozó informatikus a jelenlegi szabályzat szerint egybeíródik. Így: programozómatematikus és programozóinformatikus.

A kép forrása: www.profession.hu

4. 2017. február 23. – csütörtök

Mindennap ≠ minden nap

Például: Mindennap, azaz naponta reggelizem. Minden nap (minden egyes nap) ajándék.

5. 2017. február 24. – péntek

Ő a felelős a helyesírás szóért!

267 évvel ezelőtt – 1750. február 24-én – a mai Nagyszentmiklós (Bartók Béla szülővárosa is) területén született Révai Miklós nyelvész.

Mit is köszönhetünk neki?

– az ő nevéhez fűződnek többek között a helyesírás és a nyelvtudós szavak;

– a máig élő szóelemző helyesírási alapelvet képviselte: helytelennek tartotta az „igasság, egésség, ravasság” formákat, helyettük az „igazság, egészség, ravaszság” formákat ajánlotta;

– Magyar irodalmi régiségek című művében közreadta legrégebbi összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti beszédet, s a szöveget tudományos magyarázatokkal látta el. E könyv kapcsán emlegetik a magyar történeti nyelvészet alapítójaként;

– számos tankönyv, többek között egy ábécéskönyv, valamint egy helyesírási és ékírási (szépírási) könyv fűződik a nevéhez;

– ő írta a Városi építésnek eleji című könyvet, amelyet az első magyarul írt építészeti tankönyvként tartanak számon;

– az ipszilonistákkal (a láttya-féle írásmód híveivel, többek között Verseghy Ferenccel) szemben a jottisták (látja) forma hirdetője (akkoriban a j és az y használatáról folyt a legtöbb vita);

– a zs betű mai írásmódja is neki köszönhető.

A szöveg forrása: ezenanapon.hu, www.revai.hu
A kép forrása: hu.wikipedia.hu