Miből lesz a Szövegkovács?

Még mondhatni zöldfülű voltam, amikor először szóba hoztuk, hogy egyre többen írnak helytelenül, kiadványok jelennek meg hibásan, és mivel adott a probléma, jó volna egy korrektúrára szakosodott vállalkozást elindítani… Azt azért mégsem, mert honnan szerzünk ügyfeleket, egyáltalán van valakinek szüksége arra, hogy egy ismeretlen személy belefirkáljon a gondosan megírt szövegébe, vagy esetleg finoman utaljon a helyesírási hiányosságaira? 

A folytatás sejthető...

Akkor nem mertük megtenni ezt a lépést, hiába lett volna a csapatban egy tapasztalt korrektor és egy szárnyait bontogató újságíró. Jó pár év múlva, 2012-ben viszont rászántuk magunkat… Még nem is gyanítottuk, hogy jobbra-balra kapkodjuk majd a fejünket a bürokrácia útvesztőiben, és azt sem, hogy képesek vagyunk két megyei pénzügyi igazgatóságot felkeresni tíz óra leforgása alatt. Az már szinte nem is lepett meg, amikor az íróasztal mögött ülő kedves hölgyek pingponglabdának használtak, ezzel is lelohasztva kezdeti lelkesedésünket.

Folytathatnám, de ki kíváncsi az „ügyintézős” részletekre, valószínűleg sokaknak előkerülne egy-két hasonló történet a tarsolyából vagy a mellényzsebéből. Lényeg, hogy végül hivatalosan is megszülettünk, jobban mondva a vállalkozás, már csak nevet kellett találni. Először a Pontra Tesszükre szavaztunk, Facebook-oldal is készült ilyen címszó alatt, amikor valaki jelezte, hogy mivel ez a kifejezés a román a pune la punct fordítása, akkor sem rendelne tőlünk, ha mi lennénk a világ legjobbjai. Elvégre magyarok vagyunk. Pironkodva igazat adtunk neki, és új változatokat kerestünk. Több szájbarágós, gyerekes, és „hasonló már van” cím után a Szövegkovács lett a nyerő.

vegleges_logo.jpg

Szokatlan párosítás, mert nem patkolunk lovakat, nem kalapálunk, és az üllőt, illetve a satut is csak látásból ismerjük, de ez foglalja össze legjobban a tevékenységünket. Míg az edző a sportoló eredményeinek egyik kovácsa, nekünk az a célunk, hogy minél helyesebb, érthetőbb, rendezettebb szöveget adjunk ki a kezünkből. Akár félgőzzel is dolgozhatnánk, de egy-két kellemetlen tapasztalat ráébresztett arra, hogy mindegyik munkát komolyan kell venni, az egyszerű meghívó átnézésétől egy több száz oldalas könyv szerkesztéséig.

Olvasás közben valószínűleg többen is azt kérdezik maguktól, hogy ki kíváncsi a helyesírással kapcsolatos bosszankodásainkra, és miért nem szállunk le végre erről a témáról? Hisz félszavakból, rövidítésekből is megértik társaikat, sőt biztos, hogy az elkövetkező tíz évben könyvet sem fognak írni… Jogos a kérdés, a választ viszont egyelőre megtartjuk magunknak. Igazából mi már azzal is nyerünk, ha valaki egy-egy írásunk után úgy dönt, hogy igényesebb lesz, és másnaptól vagy már a következő perctől ékezeteket használ az e-mailjeiben, facebookos beszélgetéseiben, hozzászólásaiban.

Esetleg a telefonos üzenetekben… azt még nekünk is nehéz volt megszokni.