Erre a rendszerint német jövevénynek tekintett szólásra már a XIII. század legelejéről van adatunk. Széchényi György írja vejének: „ha én kegyelmed első levelére… megindultam volna… azon bizodalommal, hogy ő kegyelmével szemben lehetek, nem találtam volna, áprilist jártam volna”. 

A kép forrása: freeimages.com

Látnivaló, hogy ebben az időben meg nem éppen azt jelentette a szólás, amit manapság. Ma az áprilist járat valakivel a. m. ’bolonddá tesz, becsap valakit’, az idézett levélben szereplő kifejezésben pedig inkább a ’hiábavaló utat tesz meg, feleslegesen jár’ jelentés érződik. Hogy csakugyan ez volt a szólás eredeti értelme, azt az a szokás is bizonyítja, amelyből kifejezésünk származik. Manapság is szokás április elsején elbolondítani, rászedni, becsapni az ismerősöket. Ennek az volt az eredetibb formája, hogy teljesíthetetlen megbízást adtak annak, akit a tréfa célpontjául szemeltek ki, s mikor a hiszékeny áldozat dolgavégezetlenül tért vissza, jót nevettek rajta.

A kép forrása: ihungary.hu

Néhol még ma sem általában becsapás, hanem lehetetlen feladattal való megbízás az áprilisi tréfálkozás tárgya. Angliában galambtejért vagy Éva anyjának a históriájáért szokás elküldeni a rászedhető embert, a Hajdúságban pedig „fövénynyíró ollót” kéretnek a gyerekkel a szomszédból. Mikor azzal jön vissza, hogy nem kapott, április bolondjának nevezik, és ezzel a versikével csúfolják:

 Április bolondja

Felmászott a toronyba.

Megkérdezte hány óra,

Háromfertály háromra…

Hogy honnan származik az áprilisjáratás, arra több magyarázat is van, de a szokás biztos forrását nem ismerjük. Általában azt tartják, hogy Franciaországból terjedt el, és keletkezésének az az oka, hogy 1564-ben a naptári év kezdetét április 1-ről január 1-re helyezték át. Ennek az lett a következménye, hogy április 1-jén elmaradt a szokásos újévi ajándékosztás, s ezt különféle kötődésekkel, tréfálkozásokkal pótolták.

A kép forrása: freeimages.com

Mások egy ősi kelta szokásnak, a tavasz kezdeten tartott vidám ünnepeknek a maradványát látják benne. Megint mások római eredetűnek tartják a szokást, mert Plutarkhosz egy helyen a bolondok ünnepének mondja a quirinaliákat. Nem lehetetlen végül az sem, hogy a rendszerint kiszámíthatatlan, szeszélyesed változó időjárás avatta az áprilist a „bolondok hónapjává”, és valahogy ezzel függ össze a szokás kialakulása is.

Forrás: O. Nagy Gábor – Mi fán terem?

Ui.: A szöveget az eredeti helyesírás szerint közöljük.